Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

váltsággal sújtattak, másfelül a telepesek fizetési készségének fokozására elengedhetetlenül szükséges, hogy a birtokrendezés telekkönyvi és váltságár-elkülönítéssel mielőbb foganatosíttassék. Minthogy pedig a telepesek jelenlegi tarthatatlan helyzetének egyik fő oka abban keresendő, hogy a telepesek a dohánytermelési engedélyek fokozatos elvonásával teljesen az egyoldalú szemtermeléssel foglalkoznak, állattenyésztésüket mondhatni teljesen elhanyagolták, földjeiket munkaerő és trágya hiányában rosszul művelik, és a váltakozó kukorica-búza gazdálkodással már-már javarészt kimerítették; a bizottság nagy fontosságot tulajdonít azon harmadik általános javaslatának, hogy a telepesek gazdasági irányítására jövőben nagyobb gond fordíttassék.

Ezen cél elérése érdekében javasolja a bizottság, hogy az egyes telepes községekben az ottani talaj-, éghajlati és termelési viszonyok szem előtt tartása mellett figyelem fordíttassék az állattenyésztés, fajbaromfi, selyemtenyésztés és méhészet fejlesztésére, egyes, az illető viszonyoknak megfelelő új növénytermelési ág (kender, len, cukorrépa, mák, stb.) meghonosítására, szövetkezetek létesítésére, a háziipar felkarolására és a telepesek földjeinek vízlevezetések létesítése, takarmánytermelés, konyhakertészkedés felkarolása stb. által leendő belterjesebb művelésére.

Az általános intézkedésekre vonatkozó ezen javaslatot részemről helyesnek tartván, azt elfogadtam, s minthogy a 2. és 3. pont alatt említetteket saját hatáskörömben is elintézhetem, arra kérem Nagy méltóságodat, méltóztassék ahhoz hozzájárulni, hogy a közcélokra szánt ingatlanok után kötelezett váltságtartozásokat a községek terhéről elengedhessem, de csak annyiban, amennyiben e közcélú területek az 1894: V. te. 3. §-ában megjelölt mértéket nem haladják túl.

Az alább telepes községenkint felsorolandó részletes kedvezmények általános indokolására van szerencsém megjegyezni, hogy az 1894: V. te. előtt létesült telepes községek jelentékeny részében a hátralék a régi haszonbérek, késedelmi kamatok és perköltségek beszámításával ma már olyan óriási összegre szaporodott fel, hogy azzal a telepesek a jelenlegi viszonyok mellett - amidőn az eredetileg kiosztott telepek a megélhetésre elégtelen apró részekre eldarabolódtak, a földek az egyoldalú gazdálkodás következtében kizsaroltattak, helyenkint a belvizek és egyéb természeti körülmények azok termőképességét leszorították - megbirkózni nem képesek.

És minthogy ezen hátralékok behajtására - fentieknél fogva - kilátás úgysincs, a bizottságnak a telepesek megélhetése és a még nem esedékes kincstári követelések biztosítása érdekében a hátralékok bizonyos százalékának leírását s a kamatláb leszállítását, s a törlesztési idők kitolását hozta javaslatba.

Még mielőtt a részletes kedvezményekre nézve községenkint közölném a javaslatokat, két mozzanatot kell kiemelnem.

Az egyik az, hogy a telepesek terheinek számbavételénél a magánadósságokat, miután számbeli adatok nincsenek, nem vettem figyelembe, holott - általában mondhatom - köztudomású dolog, hogy a telepesek zöme úszik a magánadósságokban. Nincsenek továbbá számbavéve a házadó, házosztály s a kereseti adó, az iskolai s egyházi adók terhei sem, holott ezek is lényeges terhét képezik a telepeseknek, s nem egy helyen többre mennek, mint a földadó.

741