Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

váltsággal sújtattak, másfelül a telepesek fizetési készségének fokozására elengedhetetle­nül szükséges, hogy a birtokrendezés telekkönyvi és váltságár-elkülönítéssel mielőbb foganatosíttassék. Minthogy pedig a telepesek jelenlegi tarthatatlan helyzetének egyik fő oka abban keresendő, hogy a telepesek a dohánytermelési engedélyek fokozatos elvo­násával teljesen az egyoldalú szemtermeléssel foglalkoznak, állattenyésztésüket mond­hatni teljesen elhanyagolták, földjeiket munkaerő és trágya hiányában rosszul művelik, és a váltakozó kukorica-búza gazdálkodással már-már javarészt kimerítették; a bizottság nagy fontosságot tulajdonít azon harmadik általános javaslatának, hogy a telepesek gaz­dasági irányítására jövőben nagyobb gond fordíttassék. Ezen cél elérése érdekében javasolja a bizottság, hogy az egyes telepes községekben az ottani talaj-, éghajlati és termelési viszonyok szem előtt tartása mellett figyelem fordíttassék az állattenyésztés, fajbaromfi, selyemtenyésztés és méhészet fejlesztésére, egyes, az illető viszonyoknak megfelelő új növénytermelési ág (kender, len, cukorrépa, mák, stb.) meghonosítására, szövetkezetek létesítésére, a háziipar felkarolására és a tele­pesek földjeinek vízlevezetések létesítése, takarmánytermelés, konyhakertészkedés fel­karolása stb. által leendő belterjesebb művelésére. Az általános intézkedésekre vonatkozó ezen javaslatot részemről helyesnek tartván, azt elfogadtam, s minthogy a 2. és 3. pont alatt említetteket saját hatáskörömben is elin­tézhetem, arra kérem Nagy méltóságodat, méltóztassék ahhoz hozzájárulni, hogy a köz­célokra szánt ingatlanok után kötelezett váltságtartozásokat a községek terhéről elen­gedhessem, de csak annyiban, amennyiben e közcélú területek az 1894: V. te. 3. §-ában megjelölt mértéket nem haladják túl. Az alább telepes községenkint felsorolandó részletes kedvezmények általános indo­kolására van szerencsém megjegyezni, hogy az 1894: V. te. előtt létesült telepes községek jelentékeny részében a hátralék a régi haszonbérek, késedelmi kamatok és perköltségek beszámításával ma már olyan óriási összegre szaporodott fel, hogy azzal a telepesek a je­lenlegi viszonyok mellett - amidőn az eredetileg kiosztott telepek a megélhetésre elégte­len apró részekre eldarabolódtak, a földek az egyoldalú gazdálkodás következtében kizsa­roltattak, helyenkint a belvizek és egyéb természeti körülmények azok termőképességét leszorították - megbirkózni nem képesek. És minthogy ezen hátralékok behajtására - fentieknél fogva - kilátás úgysincs, a bi­zottságnak a telepesek megélhetése és a még nem esedékes kincstári követelések biztosí­tása érdekében a hátralékok bizonyos százalékának leírását s a kamatláb leszállítását, s a törlesztési idők kitolását hozta javaslatba. Még mielőtt a részletes kedvezményekre nézve községenkint közölném a javaslato­kat, két mozzanatot kell kiemelnem. Az egyik az, hogy a telepesek terheinek számbavételénél a magánadósságokat, miu­tán számbeli adatok nincsenek, nem vettem figyelembe, holott - általában mondhatom - köztudomású dolog, hogy a telepesek zöme úszik a magánadósságokban. Nincsenek továbbá számbavéve a házadó, házosztály s a kereseti adó, az iskolai s egyházi adók terhei sem, holott ezek is lényeges terhét képezik a telepeseknek, s nem egy helyen többre mennek, mint a földadó. 741

Next

/
Oldalképek
Tartalom