Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
A Szatmár-Bikszádi Helyiérdekű Vasút építésének engedélyezése590 591 A kereskedelmi miniszter úr felhatalmazást kért, hogy a Szatmár-Bikszád keskeny vágá- nyú Helyiérdekű Vasút építésére О Felsége legfelsőbb jóváhagyásának kieszközlése után az engedélyokiratot kiadhassa, s addig is, míg ez megtörténhetnék, a szűkölködő lakosságnak keresettel való ellátása érdekében az ideiglenes építési engedélyt - az engedélyes vállalkozó saját felelősségére és kockázatára s magánjogok sérelme nélkül - megadhassa. Az építendő vasút hossza 51,6 km, tényleges építési és üzletberendezési tőkéje i 872 000 K, vagyis pályakilométerenkint 36 279 K, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 206 400 K, tartalékalap képzésére pedig 40 000 К hasíttatnék ki. A tényleges építési és üzletberendezési tőke szokott arányban törzs- és elsőbbségi részvények kibocsátása útján szereztetnék be. A 655 200 К törzsrészvénytőkéből Szatmár vármegye, Szatmárnémeti város és az érdekelt községek és magánosok hozzájárulásai által 326 000 К biztosítva van. A posta ingyen szállítása fejében 50 éven át évenként adatnék 6940 K, 138 800 К tőkeértékben, külön állami segély címén pedig - szintén 50 éven át - évenként 9360 K, 187 200 К tőkeértékben. A törzsrészvénytőkéhez még ezenkívül hiányzó 3200 koronát, amennyiben az további érdekeltségi hozzájárulás által nem fedeztethetnék, a vasút engedélyese fogja fedezni. A szóban levő vasút üzletét a M. Kir. Államvasutak fogják kezelni. A kért felhatalmazás mindkét irányban megadatott. 3435Az Alföldi Első Gazdasági Vasút szárnyvonalának építési engedélye59' A kereskedelmi miniszter úr felhatalmazást kért, hogy az Alföldi Első Gazdasági Vasút Géza megállóhely tótkomlósi szárnyvonalának építésére О Felsége legfelsőbb jóváhagyásának kieszközlése után az engedélyt III. függelék alakjában kiadhassa. 590 Báró Vécsey József és társai 1892. áprilisában előmunkálati engedélyt kaptak a Szatmár és Bikszád közötti vaútvonal megépítésére. A kérelmezők szerint az „avasi hegyláncon nagy kiterjedésű bükkerdőségek, továbbá a bányaművelésre alkalmas, de most parlagon heverő kő-, érc- és széntelepek termékeinek forgalomba hozatala, valamint a gyógyhatású Bikszád fürdő jobb megközelítésére kell a vasút.” A közigazgatási bejárást 1893. január 24-én tartották, az engedélyezési feltételekben i89Ó.január 24-én megállapodtak, de ennek ellenére a vonal megépítésére hosszú ideig nem került sor. Az engedélyt kérő 390 ezer korona biztosítékot letette. (MNL OL К 26-1904-X-5366. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztése a minisztertanács részére a Szatmár-Bikszádi Helyiérdekű Vasút engedélyezése tárgyában. 1904.; MNL OL К 26-1904-5412. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztése a minisztertanács részére a Szatmár-Bikszádi Helyiérdekű Vasút engedélyezése tárgyában. 1904. november 11.) - A vasútvonalat 1906-ban adták át a forgalomnak. 591 Az Alföldi Első Gazdasági Vasút Rt. Aradon bejegyzett cég 1904-ben engedélyt kapott a Békéscsaba-Bé- kés-Vésztő vonal megépítésére. A tótkomlósi vonalra nem találtam adatot. (MNL OL K 2-AXV-2. t.—85. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztése a minisztertanács részére a Békéscsaba-Békés Helyiérdekű Vasút engedélyezése tárgyában. 1904. szeptember 15.; MNL OL К 26-1904-VII-5668. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztése a minisztertanács részére. 1904. november 30.) 708
