Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
AII. pontot illetőleg az ezen testületbe tartozó honvéd egyének felmentése az új véderőtörvényben szintén szabályozást nyert, minélfogva a honvédelmi miniszter úr azon véleményben van, hogy ezen egyének szintén már most felmenthetők lennének mozgósítás esetére a tényleges katonai szolgálatra való bevonulás alól. Ezen testületek népfelkelő tagjai felmentését illetőleg - mivel az új véderőtörvény a népfelkelést nem érinti, s mivel a jelenlegi népfelkelési törvény (1886. évi XX. t.cikk552 553) e tekintetben nem minden kétséget kizárólag intézkedik - az előadó miniszter úr szintén szükségesnek véli a minisztertanács beleegyezését kérni, hogy ezen egyének is, az ezen testületek honvédségi tagjaihoz hasonlóan,szintén felmenthetők legyenek. A minisztertanács megfontolván a felvetett kérdéseket, ad I. alatti kívánalmat illetőleg azt találta, hogy mivel a jelenleg érvényben levő véderőtörvény a kérdéses legénységnek a Közös Hadsereg rendelkezésére való bocsátását nem engedi meg, a kérelem ezen alakjában nem teljesíthető. A jelenleg érvényben levő törvény mellett ilyen intézkedést csak az államnak különben veszélyeztetett magasabb érdeke menthetné; eziránt tehát csak a háborúnak kitörésekor, illetőleg a mozgósítás elrendelésekor lehetne határozni a fennforgó körülmények szerint; ez megtörténhetnék gyorsan akkor is, esetleg távirati úton. Nehogy az előkészületek miatt szenvedjen a kívánt intézkedésnek esetleges foganatosítása a veszély idején fennakadást, a hadügyminiszter már béke idején megtehetné a szükséges előkészületeket aziránt, hogy a kérdésben levő legénység mozgósítás esetén ne a saját csapattestéhez vonuljon be, hanem a jelzett célokra felhasználható legyen, ad II. Minthogy a jelenlegi honvédségi törvény egyáltalában nem és a népfelkelési törvény is nem minden kétséget kizárólag intézkedik: a kérdéses egyének csakis a minisztertanács engedélyével menthetők fel. Az 1905. évre az engedély erre már most meg is adatik, jövőre pedig ezen egyének felmentésére nézve évről évre a minisztertanács hozzájárulása lesz kérendő. 41. (42.) 1904. október 24. 2. A német—magyar kereskedelmi szerződés tárgyalásairól'53 A miniszterelnök úr előterjesztette, hogy a német birodalmi kancellár berlini nagykövetünknek a kereskedelmi szerződési tárgyalásokra vonatkozólag egy javaslatot tett, mely esedeg a tárgyalások menetében lényeges fordulatot idézhet elő, s miután Szögyény-Marich 552 1886. évi XX. törvény. A népfölkelésről. Törvénytár, 1884-1886. 363-367. 553 Lásd még: MNL OL К 27.1904. január 9./30.; 1904. január 23./16.; 1904. február 7./14.; 1904. február i4./6.;i904. április 13./5.; 1904. december 10./25. 687
