Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
László úr, berlini nagykövetünk e javaslat közlése végett Budapestre jött, célszerűnek tartotta a nevezett nagykövet urat a mai minisztertanácsba is meghívni, hogy a helyzetről bizalmas felvilágosítást adjon.554 A nagykövet úr ezután ismertette a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó német- országi helyzetet. A német birodalmi kormány ígéretet tett volt a Birodalmi Gyűlésnek, hogy az ez évi november 29-én megnyíló, őszi ülésszaknak mindjárt kezdetén elő fogja terjeszteni az összes kereskedelmi szerződéseket, melyek idegen államokkal addig létrejöttek. Ennek következése lesz, hogy a német autonóm vámtarifát a kormány kénytelen lesz életbe léptetni, s egyúttal azon szerződéseket, melyek addig meg nem újíttattak, felmondani. Németország eddig Oroszországgal, Olaszországgal, Belgiummal és Romániával létrehozta az új kereskedelmi szerződéseket, s valószínűleg létre fog jönni még a svájci szerződés is. A helyzet Németországban olyan, hogy ha a mivelünk kötendő szerződés nem intézhető el egyszerre a többi szerződésekkel, a Német Birodalmi Tanács azt nem fogja elfogadni, hanem felmondatván a mostani szerződés, velünk szemben alkalmaztatni fog a német autonóm vámtarifa. Ilyenek lévén a viszonyok, a német birodalmi kormány is nagyon nehéz helyzetben van a kereskedelmi viszonyoknak velünk való rendezése tekintetében. Azért tekintve azt, hogy a szakelőadók közötti tárgyalások nagyon nehézkesek, s tapasztalat szerint beláthatatlan időig fognának elhúzódni, a német birodalmi kancellár bizalmasan azon javaslatot tette, hogy a kormányok közvetlen érintkezés útján igyekezzenek a szerződés fő pontjaira nézve megállapodni, s e célból hajlandó volna gróf Posadowsky-Wehner német birodalmi államtitkárt és porosz államminisztert Bécsbe és Budapestre küldeni, kivel az egyezményi megállapodások létesíthető volnának. A nagykövet úr nézete szerint a német birodalmi kormánynak a kereskedelmi szerződések tekintetében nehéz helyzete reánk nézve kedvező mozzanatot képez, melyet fel kellene használni arra, hogy a szerződésnek még november hó folyamában megkötése útján Németországtól oly engedményeket nyerhessünk, melyek mellett elfogadható kereskedelmi szerződést létesíthetünk. A minisztertanács fontolóra vévén a helyzetet, szintén azon nézeten volt, hogy a német birodalmi kormány helyzetét a szerződésnek gyors megkötése által ki kellene használnunk, s azért abban állapodott meg, hogy a német kormánynak fejeztessék ki aziránti készségünk, hogy a tárgyalások folytatására nézve tett javaslatát elfogadjuk, s magunk részéről is mindent el fogunk követni, hogy azok a javaslatba hozott közvetlen érintkezés útján mielőbb befejezéshez jussanak.555 554 A Németországgal folytatott tárgyalásokat a berlini követ, gróf Szögyény-Marich László vezette. (MNL OL К 255-1904-6. t-1527. A külügyminiszter átirata a magyar miniszterelnök részére. 1904. május 8.) - A májusban és júniusban tárgyaló küldöttség magyar tagjai voltak: Ottlik István miniszteri tanácsos, Malcomes Jeromos berlini gazdasági szaktudósító, Lestyánszky Sándor miniszteri tanácsos és Hutyra Ferenc állatorvos. (MNL OL К 255-1904-6. t-1527. A külügyminiszter átirata a magyar miniszterelnök részére. 1904. május 15.) - A megegyezést a németekkel a magyar kormány azért is sürgette, mert a Japánnal háborút viselő Oroszország jelentős gazdasági előnyöket biztosítva 1904. július 28-án megegyezett Németországgal. 555 Az állategészségügy terén tanúsított német engedményeknek is köszönhetően az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország - áthidaló megoldásként - 1905. január 25-én pótszerződést és állategészségügyi egyezményt írt alá. 688
