Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
гб. Törvényjavaslat a Nagykároly—Mátészalka—Csapi Helyiérdekű Vasút engedélyezéséről501 A kereskedelmi miniszter úr felhatalmazást kért arra, hogy a Nagykároly-Mátészal- ka-Csapi Helyiérdekű Vasút engedélyezése tárgyában О Felsége legfelsőbb jóváhagyásának kieszközlése után törvényjavaslatot terjeszthessen az Országgyűlés elé, s hogy közérdekből az ideiglenes engedélyt a munkálatoknak foganatba vételére - az engedélyt kérő cég veszélyére és kockázatára, a magánjogok sérelmének kizárásával - azonnal kiadhassa. A szóban levő vasút hossza 87,1 km, építési és üzletberendezési tényleges tőkéje 5 561 000 K, vagyis pályakilométerenként 63 846 K, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 70 000 K, azonkívül az Ecsedi-lápot átszelő pályaszakaszok mentén netán szükséges vízlevezető és kiszárító csatornahálózat költségeire külön tartalékalapként 20 000 K, végre hóvédművek költségeire szintén külön tartalékalapként 15 000 К ha- síttatnék ki. Az építési és üzletberendezési tőke szokott arányban törzsrészvények és elsőbbségi részvények kibocsátása útján szereztetnék be. Az i 946 400 К törzsrészvénytőke következő érdekeltségi hozzájárulások által biz- tosíttatik: Szatmár vármegye részéről 420 000 K, Nagykároly város részéről 98 000 K, községek részéről 178 000 K, magánérdekeltség részéről 109 000 K, ingyen területek ellenértékeként 15 000 K, összesen 820 000 korona. Postaátalányképpen fizettetnék 50 éven át 27 700 К 554 ooo К tőkeértékben; külön állami segély címén adatnék 50 éven át 27 800 K, 556 000 К tőkeértékben. A még hiányzó 16 400 koronát a vasút engedélyesének kell fedeznie. A vasút kezelését az Államvasutak vennék át. A kért felhatalmazás megadatott. 27A sztrájkok figyelembevétele a vállalkozói határidők módosításánál A kereskedelmi miniszter úr előadta, hogy a székesfővárosban utóbb lefolyt sztrájkok alkalmából az Országos Iparegyesület és ennek Kés- és Kézműipari Szakosztályában képviselt fővárosi ipartestületek azzal a kérelemmel járultak eléje, a Magyar Építőmesterek Egyesülete pedig a kormánynak középítésekben érdekelt összes tagjaihoz azt a kérést intézték, hogy a sztrájk, bojkott és munkakizárás az állami és hatósági összes szállításokra és munkákra nézve kötendő szerződésekben vis majornak ismertessék el, és ez a jogszabály a készülő magánjogi törvénykönyvbe vétessék fel. 501 Az érintett községek kérésére Lázár Elemér mérnök 1896-ban elkészítette a vonal műszaki tervét, és a műszaki bejárást 1900. augusztus 6-án végrehajtották. Az 1902. április 16-án megtartott engedélyezési eljáráson már Lázár Elemér jogutódjaként a Gregersen G. és Fiai, budapesti cég képviselője jelent meg. A közigazgatási bejárást 1904. június 24-én, az engedélyezési pótbejárást 1904. július 18-án tartották. (MNL OL К 26-1904-4457. ő kereskedelemügyi miniszter előterjesztése a minisztertanács részére a Nagyká- roly-Mátészalka Helyiérdekű Vasút engedélyezése tárgyában. 1904. szeptember 14.) - A 87 km hosszú vasútvonalat 1905-ben adták át a forgalomnak. (Ruzitska, 1964.) 667
