Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
A múlt év augusztus hó 6-án megkötött egyezmény alapján - melyben a dokk és tartozékainak vételára 300 000 koronával állapíttatott meg - a Dokktársulat a dokkot a M. Kir. Tengerészeti Hatóságnak ideiglenes használatra átengedte, de nevezett társulat az egyezményben kikötötte magának azt a jogot, hogy amennyiben az egyezmény folyó év április hó i-ig jóváhagyását nem nyerne, a társulat az egyezményben elvállalt minden kötelezettségtől elállhat, s hogy az esetben részére 15 000 К bánatpénz fizetendő. A dokk múlt évi augusztus hó 6-tól folyó évi március hó végéig állami üzemben tartatott, s bár az üzemi eredmény kedvezőtlennek nem mutatkozott, mégis a kérdéses dokknak nem egészen jó állapota, nevezetesen az a körülmény, hogy a dokk fából épült, és csak vaslemezekkel van borítva; továbbá méreteinek csekély volta, mely azt csak kisebb parti hajók javítására teszi alkalmassá; végre nem egészen megfelelő szerkezete, mely viharos időben nem nyújt biztosítékot állékonysága tekintetében, arra a meggyőződésre vezettek, hogy a dokk használhatósága nem áll arányban a 300 000 koronában megállapított vételárral. Minthogy továbbá az állami beruházásokra vonatkozó folyó évi XIV. törvénycikkben oly nagyobb úszódokknak a beszerzéséről van gondoskodva, amely a fiumei kikötő igényeinek meg fog felelni, a többször említett egyezményt az előadó miniszter úr nem vélte jóváhagyandónak. A dokk folyó év április hó 2-án a társaságnak visszaadatván, az előadó miniszter úr a M. Kir. Tengerészeti Hatóságot felhatalmazta, hogy az egyezményben megállapított 15 000 К bánatpénzt a Dokk Részvénytársaságnak kiutalványozhassa. Ezen kiadás a folyó évi költségvetésben a „Hajózás” címének átmeneti kiadásainál „a fiumei dokk üzemi költségei” rovata alatt felvett 30 000 К terhére elszámolható nem lévén, a kereskedelmi miniszter úr a pénzügyminiszter úr hozzájárulásával felhatalmazást kér a minisztertanácstól arra nézve, hogy az említett 15 000 К bánatpénzt a folyó évi kezelés terhére előirányzat nélküli átmeneti kiadásként oly feltétel mellett elszámolhassa, hogy ezen költség a fent említett rovaton eszközlendő megtakarításokkal teljes mértékben ellensúlyozva leend. A kért felhatalmazás megadatott. 25Spanyol kérelem a védjegyek kölcsönös oltalmának kiterjesztéséről A kereskedelmi miniszter úr felhatalmazást kért, hogy a magyar kormány nevében hozzájárulhasson ahhoz, hogy a védjegyek kölcsönös oltalmának Marokkóban való kiterjesztése érdekében Spanyolországnak nyilatkozat adassák.500 A felhatalmazás megadatott. 500 Az ipari tulajdon kölcsönös oltalmáról Párizsban, 1883. február 7-én megkötött nemzetközi egyezmény eredményeként megalakult az ún. Párizsi Unió, amelyet a szabadalom, a védjegy, a mustra- és mintaoltalom, valamint a név- és cégjog védelmének szabályozására hoztak létre. A Monarchiának az Unióhoz történő csatlakozásáról a magyar és az osztrák kormány között még 1895-ben elvi megállapodás jött létre. Ezt követően a magyar minisztertanács 1896. július i-jén hozott határozatával a párizsi ún. főszerződés valamint a madridi megállapodás három pontjának (1. a hamis származási helymegjelölések elleni védekezés, 2. a védjegyek nemzetközi lajstromozása, 3. az Unió irodájának fenntartási költségei.) elfogadását mondta ki. 666
