Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
rétéin túl nem fejleszthetjük, hanem csak azt, hogy a kivitel összegéből részünkre egy bizonyos hányad minden körülmény között biztosítva van. Mindezek tekintetbe vételével a kereskedelmi miniszter úr javaslatba hozza, hogy a török gyufa-egyedáruság életbe léptetése ellen annak idején emelt óvás a magyar kormány részéről elvben elejtessék, és a m. kir. minisztertanács hozzájárulását kéri a következő nyilatkozat megtételéhez: „A magyar kormány hajlandó a török gyufa-egyedáruság életbe léptetése ellen annak idején emelt óvást megszüntetni a következő feltételek mellett: 1. / ha a többi érdekelt állam a gyufamonopóliumnak Törökországba való behozatalához szintén hozzájárul; 2. / ha a magyar gyufagyárak és a török gyufa-egyedáruságot elnyerő szindikátus498 között a magyar ipar érdekeit a magyar kormány által kielégítőnek elismerendő megállapodás végleg létesül; 3. / ha ezen megállapodás végrehajtására a török kormány garanciát vállal, és úgy a megállapodás, mint a garancia módozatai hiteles alakban a kereskedelmi miniszter úr tudomására hozatik.” A minisztertanács ezen javaslathoz hozzájárult.499 24Előirányzat nélküli kiadás a Fiumei Dokk Részvénytársaságnak fizetendő bánatpénz fedezésére A kereskedelmi miniszter úr előterjesztette, hogy hivatali előde 1893. évben 1901. év végéig terjedő időre a jelenleg felszámolás alatt levő Fiumei Dokk Részvénytársasággal szerződést kötött, melynek alapján a nevezett társaság a fiumei kikötő részére egy 60 és egy 40 méter hosszú dokkot épített és tartott üzemben. Azon kívül a nevezett társulat az említett szerződés értelmében az Államkincstár által e célra feltöltött területen hajóépítő telepet is létesített. A fent részletezett szolgálatok díjazása fejében a Dokktársulat 1901. év végéig állami segélyben részesült. A segélyezés egész ideje alatt a dokküzemben fennakadás nem állott elő, ellenben a hajóépítő telep nem felelt meg a hozzá fűzött várakozásoknak, s ez okból a Dokktársulattal fennállott szerződés annak 1901. év végével történt lejárata után nem lett megújítva. Az állami segély megszűntével a Dokktársulat a dokküzemet és hajóépítő telep működését folytatni nem kívánván, felszámolását határozta el, s a nagyobb, 60 m hosszú dokkot még 1902. évben Triesztbe eladta, a kisebb, 40 m hosszú dokknak üzemét pedig múlt évi május havában beszüntette, s eladása végett tárgyalásokat indított. A dokküzem beszüntetése különösen a kis parti hajózásra nézve igen hátrányosnak mutatkozván, az előadó miniszter úr hivatali előde felhatalmazta a M. Kir. Tengerészeti Hatóságot, hogy a 40 m hosszú úszódokknak üzembevétel céljából való átengedése, illetve megvétele végett - jóváhagyásának fenntartásával - a Dokktársasággal egyezményt kössön. 498 Több iparvállalat ideiglenes szövetsége. 499 iMNL OL К 255-1904-VI-3100. A pénzügyminiszter előterjesztése a török gyufa egyedáruság ellen emelt óvás elejtése ügyében. 1904. szeptember 13. 665