Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - A magyar kormányfő küzdelme újabb királyi kézirat kiadásáért
tosítsa, ha kéziratot akar hazavinni, akkor a miniszterelnökséget továbbra is vállalnia kell.'99 Khuen-Héderváry Károly 1903. szeptember 21-én délután négy órára ment ismét a királyhoz. A rövid megbeszélésen az uralkodó - kisebb javításokkal - elfogadta Khuen tervezetét, és Bolfras javaslatát végleg elvetette. Egyben engedélyt adott Khuen-Héder- várynak arra, hogy a javított szöveggel másnap bármikor felkereshesse. Az uralkodói kérésnek engedve Khuen - „minden belső tiltakozása ellenére” - elvállalta a miniszterelnökséget. Koerber a tárgyalások menetéről folyamatosan informálódott, de a kézirat megjelentetését nem tudta megakadályozni, ezért az uralkodónál lemondással fenyegetőzve kialkudta, hogy szeptember 23-án az osztrák parlament ülésén megnyugtatásként elmondhatja: Ausztria „a sereg minden kérdésében megtartja befolyását”. A négy napig tartó harc teljesen kimerítette Khuen-Héderváryt. Estefelé 6-tól 7-ig pihent, nyolc órától Láng Lajos és Thallóczy Lajos társaságában megnézte a „Torreádor” c. operettet, majd vacsorázni mentek. Éjjel 11 órakor számjeles távirat érkezett, amelynek megfejtése éjfélre készült el. A táviratban Rudnay Béla főkapitány értesítette Khuent, hogy Szapáry Pál egy levelet akar intézni a Szabadelvű Párt elnökségéhez, amelyben bejelenti kilépését, és ezt indokolni is akarja. Jó volna, ha legfelsőbb helyről valaki megmosná a fejét, ez imponálna neki. Amikor Khuen a táviratot elolvasta „kiütött rajta a veríték” és közölte: lehetetlen most már vállalni a miniszterelnöki megbízást. Khuen-Héderváry félt a botránytól, ennek okát Thallóczy naplójában titkos írással az alábbiak szerint adta meg: „A Szapáry ügy. Telefonon beszéltem Rudnayval a Szapáry-ügy miatt. Zichy Jenő jött hozzá és figyelmeztette, hogy Szapáry Pali ki akar lépni s ezt az elnökkel tudatni akarja, közölvén az okokat is, miért lép ki. Ezt állítólag nagybetűkkel megírva a Házban ki akarják függeszteni. A dolog abban áll, hogy ami már biztos előttem, hogy szegény Khuen bizony benne volt a Szapáry László által oly szamár módon megindított vesztegetési ügyben, s Szapárynál vannak levelek, amelyek ezt bizonyítják. Ha nem is közvetlen levelek ezek (de ilyen is lesz),199 200 de olyan közvetítő szerepelt, akiről Khuen tudott. Joggal. Azt a hibát követte el a parlamenti bizottság előtt, hogy Szapáryról nagyon despectus hangon beszélt, s így az egész családot maga ellen zúdította. [...] Kissé háládatlan természetű, azt kell hinnem.” A király megbízta Gohichowski-t, hívassa el Szapáry Palit, aki Sorok-Újfalun volt és mossa meg a fejét. Én erre táviratoztam Goluchowski aláírásával Szapáry Palinak, hegy azonnal jöjjön fel. Szapáry Pali aznap nem jöhetett, de másnap hétkor érkezett. Goluchowski ” n[-kor] fogadta és Szapáry szánom-bánommal felelt, becsület-szavára megígérte, hegy nem tesz semmit és nem lép ki a pártból. Azt megvallotta, hogy levelek vannak birtokában, amelyek Khuenre nézve terhelők lennének.”201 Khuen-Héderváryt a király 1903. szeptember 22-én újabb megbeszélésre várta, de a magyar politikus sem fizikailag sem lelkileg nem volt abban az állapotban, hogy tárgyalni menjen, sőt azt közölte Thallóczy Lajossal és Láng Lajossal, hogy a megbízatást sem vállalja. Tallóczy ezzel nem értett egyet, és közölte Khuennel, hogy „ma már nincs ki199 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szeptember 21. 200 Khuen-Héderváry bűnösségét közvetlenül bizonyító levelek nem kerültek elő. 201 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szeptember 21. Föl Hung. 1677. „Néhai Thallóczy Lajos irataiban előforduló sztenogramm-szövegeknek átírása.”
