Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - A magyar kormányfő küzdelme újabb királyi kézirat kiadásáért
lönösen azt kifogásolva, hogy Deák Ferenc és Andrássy Gyula, mint a kiegyezés létrehozói meg legyenek említve - változtatásokat javasolt. Egyben tájékoztatta a jelenlévőket az előző esti megbeszéléséről, amikor a király arra kérte, hogy beszélje rá Khuent a maradásra, ő pedig kibocsátja a kért kéziratot.’95 Khuen-Héderváry a gyors fordítással délután három órára ment a királyhoz, aki az egész tervezetet hosszúnak, vezércikk jellegűnek, a fordítást pedig rossznak minősítette.’90 A király javasolta, hogy ő is készíttet egy tervezetet, amelyet majd összevetnek Khuen módosított javaslatával, és a kettőből kialakítják a véglegeset. A király bizonytalanságát elárulva arról is érdeklődött, hogy a készülő kéziratnak lesz-e jótékony hatása a magyar politikai életre, illetve Khuen-Héderváry vállal-e erre kezességet. Khuen semmiféle kezességet nem vállalt, hiszen az audiencia előtt kapta meg Darányi Ignác földművelésügyi miniszter táviratát, amelyben az otthoni eseményekről tájékoztatta. Darányi tudatta, hogy a Szabadelvű Párt értekezletét elhalasztották, de szeptember 23-án, szerdán’97 reggel tíz órakor okvetlenül megtartják. Az izgatottság a párton belül is egyre nőtt, Apponyi feliratot, Andrássy határozatot készített. A magyar miniszterelnök szerint - és ezt az uralkodóval is közölte -, a kéziratnak annyi hatása biztos lesz, hogy a kormányzó párt megtisztul, igaz így kisebbségbe kerülnek, de a királynak lesz egy megbízható pártja, amelyre a zavaros időkben is számíthat.'98 A megbeszélés végén a király ismételten kérte Khuen-Héderváryt, hogy vállalja el a miniszterelnöki posztot, de a magyar politikus további haladékot kért döntésének meghozatalához. 1903. szeptember 21-én (hétfő) reggel, miután tovább javították a szöveget, Thal- lóczy és Láng találkozott Szögyény-Marich Lászlónál, aki közölte: a király ugyan sajnálkozását fejezi ki a hadparancs keltette hangulat felett, de a kézirat szövegezésénél a magyaroknak engedniük kell. A Thallóczy Lajos megfogalmazásában „kiherélt” szöveget tíz óra után kezdték el németre fordítani. Időközben Bolfras egy újabb szöveget írt, amelyben sajnálja a hadparancs keltette kedvezőtlen hatást, majd szószerinti idézetekkel annak szövegét magyarázza. Fejtegetését azzal zárta, hogy a király ismét Khuen-Héderváry Károlyt bízza meg a magyar kormány megalakításával. Thallóczy Lajos és Khuen-Héderváry vitatta Bolfras tervezetét, amikor megérkezett Szögyény, aki azzal az uralkodói felkéréssel jött, hogy ezen szöveg elfogadása mellett érveljen. Annak ellenére, hogy a hadparancs kiadását Szögyény is „szamárságnak” titulálta, most a király helyzetének a megkönnyítését tartotta a legfontosabbnak. Szerinte Bolfras szövegében semmi olyan nincs, amit a király ne mondhatna. A vita közben megérkező Láng Lajos a szöveget elolvasva az azonnali csomagolást és hazautazást javasolta. Khuen elképzelte, ha Lángra ilyen hatással van ez a tervezet, akkor Pesten milyen fogadtatásra számíthat, és eldöntötte, hogy csak az általa már korrigált, és benyújtásra kész szöveg elfogadása esetén vállalja a miniszterelnökséget. Végül kiderült, Szögyényt nem is annyira a kézirat szöveges része érdekelte, hanem az, hogy Khuen-Héderváryt döntésre sarkalja, és tuda- 195 196 197 198 195 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szeptember 20. 196 Szögyény-Marich László, berlini osztrák-magyar nagykövet tájékoztatta a készülő kéziratról Goluchowski külügyminisztert, aki így szerzett információit még Khuen-Héderváry látogatása előtt megismertette az uralkodóval. 197 Egyetértés, 1903. szeptember 23. Válasz a hadiparancsra. 198 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szeptember 21. 64
