Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

kibővítve a tihói birtokokkal, és ezek tehermentesek lesznek. A zempléni uradalom ellenben a hitbizományból kiválik, s eladási ára a terhek fedezésére fog szolgálni.

Ehhez a jogügylethez szükséges kölcsön a jelenlegi pénzügyi viszonyok között csak 50 éves törlesztéses határidő mellett szerezhető meg előnyös feltételek alatt, s ezért folyamodó - tekintettel arra, hogy a jelzálogi biztosítékul szolgáló zempléni birtokot eladni óhajtja - kedvezőbb eladási ár szempontjából is a hosszabb lejáratú, tehát kevesebb annuitással járó kölcsöntípushoz kénytelen folyamodni. Amennyiben a zempléni birtok eladása időközben kedvező feltételek mellett sikerülne, úgyhogy annak eladásából a tihói vételből származott kötelezettségek fedezhetők lennének: úgy a tervezett kölcsön felvétele tárgytalanná válnék.

Ezekre való tekintettel, továbbá tekintettel arra, hogy a tervezett kölcsönfelvételhez a hitbizományi gondnok és a várományosok képviselője hozzájárult, és tekintettel végül a minisztertanácsnak ezen elvi kérdésben (a Eladik-Barkóczy, az Esterházy, a Festetics és a Bissingen-Nippenburg-féle ügyekben) már elfoglalt álláspontjára, azt a kérelmet terjeszti előadó miniszter úr a minisztertanács elé, hogy báró Jósika Sámuel ismertetett kérelme tárgyában legfelsőbb helyre pártoló felterjesztést tehessen.

A minisztertanács a kérelemhez hozzájárul.

38Konzuli bíróságoknak hagyatéki ügyekben történő eljárásáról433

Igazságügy-miniszter úr előadja, hogy a konzuli bíróságok az örökösök nélkül elhalt magyar és osztrák honosok s védencek hagyatékának átadása körül eddigelé különféle gyakorlatot követtek.

Egyöntetű eljárás biztosítása végett szükséges tehát a konzuli bíróságoknál érvényes hagyatéki eljárási szabályok olyatén kiegészítése, hogy az örökösök nélkül elhalt örökhagyók hagyatéka az örökösök jelentkezésére rendelt határidő eredménytelen letelte után az Államkincstárnak adassák át, mégpedig a magyar honosok és az ezekkel egyenlő tekintet alá eső védencek (1891: XXXI. törvénycikk43411. §-ának 2. bekezdése) hagyatéka a Magyar Államkincstárnak, az osztrák honosoké és az osztrák honosoknak tekintendő védencek hagyatéka az Osztrák Államkincstárnak.

Előadó miniszter úr bemutatván a magyar honosokra és védencekre vonatkozó rendelettervezetét, melynek szövegét a közös külügyminiszter úrral tartott értekezés után a m. kir. miniszterelnökúr és a m. kir. pénzügyminiszter úr hozzájárulásával állapította meg, s melyhez a horvát-szlavón-dalmátországi miniszter úr útján Horvát-Szla- vón-Dalmátországok bánja is hozzájárult: az 1891: XXXI. törvénycikk 10. §-ának 5. pontja alapján a minisztertanács felhatalmazását kérte arra, hegy a bemutatott rendelet kibocsáttathassék.435

A magyar minisztertanács a szóban levő rendelet kibocsátására a felhatalmazást megadja.

433 A konzuli bíróságokról lásd: MNL OL К 27.1905. január 27./8. és május 18/17.

434 1891. évi XXXI. törvény. A konzuli bíráskodás szabályozásáról. Törvénytár, 1889-1891. 477-483.

435 MNL OL К 26-1906-XLI-1646. Az igazságügy-miniszter előterjesztése a konzuli bíróságoknál hatályban lévő hagyatéki eljárási szabályok tárgyában. 1904. augusztus 24.; 4064/1904. M. E. sz. rendelet. 1904. szeptember 15.

626