Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

A jótékonysági célú postai bélyegadományok megszüntetése

4243A Hadsereg részére magyar ipari termékek szállítása436

Kereskedelemügyi miniszter úr előterjeszti a Közös Hadsereg és a Haditengerészet ipari szállításainak rendezése tárgyában a minisztertanácsnak folyó évi január hó 30-án tartott ülésében437 nyert megbízás alapján folytatott tárgyalások eredményeként külön-külön a közös hadügyminiszter úrral és a haditengerészet parancsnokával létrejött megállapodásokat, s azokra nézve következőket jegyzi meg:

A tárgyalások kiindulási pontjául az 1903. évi Magyar Delegáció határozatai szolgáltak, melyek mindkét megállapodásba bevezetésképp felvétettek.

Ez alapon úgy a hadügyminiszter úr mint a Haditengerészet parancsnoka biztosították jövőre nézve a magyar iparnak a teljes kvótaszerű részt cikkenként, illetve iparcsoportonként a kártalanítás elvének elfogadásával, nevezetesen oly módon, hogy amennyiben a magyar ipar valamely cikkben nem volna megfelelő arányban részesíthető, kártalaníttatni fog más ipari cikkben.

Csupán a Haditengerészetet illetőleg vétetett fel a megállapodásokba oly kijelentés, hogy mindaddig míg Magyarországon hajógyár nem lesz, amely megfelelő rendelkezésekkel lenne ellátható, a teljes kvóta alig lesz elérhető.

Ezzel szemben azonban kiváló jelentőséget kell tulajdonítani a Haditengerészet parancsnoka azon kijelentésének, mint a megállapodások egyik pontjának, hegy abban az esetben, ha Magyarországon megfelelő hajógyár létesül, ennek a beszerzendő torpedónaszádok tekintélyes részét fogja juttatni, és lehetőleg kártalanítani fogja a magyar ipart torpedónaszádokban azon hiányért, mely azáltal állott elő, hogy Magyarországon eddig nem volt hajógyár, és ennek folytán az összes hajórendelések eddig Ausztriában történtek.

Igen fontos elvi jelentősége van a megállapodások azon részének, mely a kvóta számítási kulcsára vonatkozik, mely a legmesszebb menő módon elégíti ki a magyar érdekeket, nevezetesen, hogy a Hadsereg saját üzemeinek gyártása - ideértve az ágyúcsőgyártást is - azon részeiben, melyben a magánipart érintik, Ausztria ipara terhére esnek, illetőleg azon állam kvótájába számítandók, melyből a felhasznált nyers- és segédanyagok, illetve félgyártmányok beszereztettek, míg a munkabérek teljes összegükben azon államot terhelik, melyben az illető katonai üzem fekszik.

Hasonló jelentőséget kell tulajdonítanunk annak is, hogy ezentúl a közös katonai hatóságok azon központi szükségleteiért is, amelyeket eddig a Hadügyminisztérium és a Haditengerészet, valamint annak Ausztria területén levő hatóságai kizárólag Ausztriában szereztek be, a magyar ipar szintén megfelelően fog kártalaníttatni, vagyis biztosítva van ez alapon a magyar iparnak a Hadsereg és Haditengerészet összes figyelembe jöhető ipari szükségleteinek kvótaszerű része.

436 Lásd még: MNL OL К 27.1904. január 30./2.; február 24./1.; július 28-/49.

437 MNL OL К 27.1904. január 30./2. A kereskedelemügyi miniszter megbízása a magyar ipar hadiszállításainak növelése érdekében folytatott tárgyalások vezetésével.

627