Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

Ezzel szemben a 230 623 К járadék 41/2%-kal tőkésítve tesz 5124 955 К-t, a megtakarítás tehát tőkében 3 757 445 K.

Tőkében való megváltás mellett - minthogy ez esetben elsősorban a még forgalomban levő 7 654 000 К névértékű elsőbbségi részvényt teljes névértékben kell kielégíteni, és így egy törzsrészvénynek csak 79 К maradna ma az állam 1 200 000 К névértékű törzsrészvényének csupán 474 000 К térülne meg, míg a 230 623 К járadék segélyével nincs kizárva az, hogy az utolsó engedélyi évek alatt a törzsrészvénytőke jelentékenyebb megtérítésére nyílik kilátás.

3./ A rendezés az Államvasutak részéről áldozatot nem igényel.

Az 1902. évi zárszámadás adatai szerint a társaság tiszta jövedelme a közös pályaudvarok költségeinek és a kamatoknak levonásával 198 644 К13 fillért tesz, és ennélfogva a bérbevétel esetén az állam a vasút jövedelménél 32 000 koronával többet fizet, ezzel szemben azonban a néhány év múlva várható bevételi többlet, eltekintve egészen a vasút forgalmának fejlődésétől, a forgalommegosztás folytán 86 000 koronával emelkedni fog.

Miután a fenti alapon nemcsak a per válik elkerülhetővé, hanem a helyiérdekű vasút kedvező feltételek mellett bérbe vehető, és a törvény szerint leendő megváltásnál sokkal előnyösebben bármikor államosítható: a kereskedelmi miniszter úr felhatalmazást kér, hogy a megindított tárgyalás alapján, a fent vázolt keretben a helyiérdekű vasúttársasággal megfelelő megállapodásokat létesíthessen.

Ezen megállapodások keretében az a kárpótlás is rendezendő lesz, melyre a zimonyi Schwarz Ármin és Fia építési vállalkozó cég azon a címen tart igényt, hogy e cég az építés fejében megkapott elsőbbségi részvények után - az átmeneti forgalom elmaradása következtében - kevesebb osztalékot kapott az elmúlt évek során, mint amennyire igényt tarthatni vélt.

Minthogy kétségtelen, hogy a Schwarz-cég, mely a közügynek számos nagy építkezéssel jó szolgálatokat tett, azáltal, hogy bizonyos forgalmaktól kezdettől fogva elesett, az elsőbbségi részvények után bizonyos bevételi veszteséget szenvedett, az előadó miniszter úr, tekintettel arra is, hogy az egyezséghez addig is, míg a Schwarz-cég csődbe nem kerül, e cég hozzájárulása szükséges, méltányosnak vélné, ha a cég megfelelően kártalanít- tatnék az Államvasutak részéről.

Ami ezen károsodás mérvét illeti, az ma már pontosan ki nem számítható. A Schwarz-cég korábban 1 000 000, újabban 600 000 koronára teszi igényét.

Kiindulva abból, hogy a várható összes átmeneti forgalom 1900 végéig 17 354 kocsit, azóta pedig 19 738 kocsit tehetett évente, és levonva azt az átmeneti forgalmat, amelyet a helyiérdekű vasút tényleg megkapott, az előadó miniszter úr közepes számítás szerint a cég kárát 300 000 koronára véli tehetni, és ehhez képest azt tartja méltányosnak, és arra kér felhatalmazást, hogy a céget kereken 300 000 К erejéig az Államvasutak terhére kárpótolhassa.

Végül a kereskedelmi miniszter úr még jelenti, hogy a pénzügyminiszter úr 1903. évi június hó 7-én 2057 P.M. sz. alatt kelt átiratában, melyben a kérdésnek a fenti pénzügyi keretben leendő rendezéséhez hozzájárult, a maga részéről azt a kérelmet intézte a volt kereskedelmi miniszterhez, miszerint a létesítendő megállapodásoknál az államnak azt a

610