Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

Ezt az ajánlatot, illetve a megegyezést azonban a bank ahhoz a két feltételhez kötötte,

h°gy

1. / a társasági kiadások fejében évente még további 5000 korona biztosíttassák a Helyiérdekű Vasút Részvénytársaságnak;

2. / a Schwarz cég, mely a múltban elmaradt átmeneti forgalom folytán károsodott,

megfelelően kárpótoltassék.

A bank ezen követelésének ellenszolgáltatásként kínálkozott a helyiérdekű vasútnak az engedély egész tartamára való bérbevétele: most ezen esetben az Adony-Sza- bolcs-Székesfehérvári vonalon a M. Kir. Államvasutak gyakorolnák a díjszabási jogot, és ezzel a szükséghez képest alkalmas időpontban díjszabási hatalmukat a Budapest-Kelen- földi és a volt Magyar-Nyugati Vasút vonalai közti forgalomban is közvetlenül érvényesítvén, az Államvasutak érdekének amúgy sem mindenben megfelelő déli vasúti kartell felmondása esetén eszközt kapjanak arra, hogy azokat a forgalmakat, amelyeket a Fejér-Tolnai Helyiérdekű Vasút javára megszerezni nem bírtak, most már maguk javára biztosítsák.

Az ezen irányban megindult tárgyalások során a vasúti bank késznek nyilatkozott, a fentebb említett 230 623 К járadék ellenében a helyiérdekű vasutat az 1902. évtől kezdve a magyar államnak az engedély lejártáig bérbeadni, illetve átengedni, és ahhoz is hozzájárulni, hogy ha az állam a helyiérdekű vasutat bármikor beváltani kívánja, ezt a fenti járadéknak az engedély hátralevő ideje alatt való továbbfizetése ellenében bármikor megtehesse.

Noha kétségtelen, hogy a helyiérdekű vasútnak a fokozottabb átmeneti forgalomra szorosan vett jogi igénye nincs, az előadó miniszter úr mégsem zárkózhatik el az elől, hogy a társaság a vasút engedélyezése alkalmával kiadott és nem eléggé szabatosan fogalmazott leiratok tartalmából a tényleg átengedettnél nagyobb átmeneti forgalmat várhatott, és hogy az alaprendeletnek különféle utólagos magyarázatai várakozásokat kelthettek a vasút vélt igényeinek kielégítése iránt.

Ilyen körülmények közt, a további vitatkozások, esetleg pernek elkerülésére a békés kiegyenlítést az ösmertetett alapon annyival is célszerűbbnek tartja, mert

1. / A Déli Vasúttal fennálló kartell a tervezett Baja-bátaszéki vonal4'9 kiépültével

ugyanis fel lesz mondandó, és arra az esetre, ha az Adony-Szabolcs-székesfehérvári vonal az államvasút kiegészítő része lesz, lehetővé válik az államvasúti útiránynak oly forgalmakat megnyerni, melyek most más irányon át bonyolódnak le.

Ezen megszerezhető forgalom, ha nem is Kelenföld, hanem Székesfehérvárt adatnék át a Kelenföld-Adony-szabolcsi vonalnak kocsinként csak 1 koronát számítva, 86 290 К bevételi többletet eredményezne; ami el nem érhető, ha a kérdéses vasút önálló vonal marad jövőre is.

2. / A helyiérdekű vasút ma az 1880: XXXI. törvénycikk4“ 2. §-a alapján csak a tényleges tőke ellenében, vagyis 8 882 400 К-ért váltható meg. 419 420

419 „Felhatalmaztad!: a kormány, hogy a Magyar Kir. Államvasutak Baja és Bátaszék állomásait egymással a

Duna áthidalásával összekötő vasúti vonalat és az ezzel kapcsolatos Duna-hidat” megépítse. (MNL OL К

26-1904-2380. Törvénycikk a MÁV hálózatának kibővítéséről, vasúti és más beruházásokról, valamint a

szükséges költségek engedélyezéséről. 1904.) - A vonalat 1909-ben adták át a forgalomnak.

420 1880. évi XXXI. törvény. A helyi érdekű vasútról. Törvénytár, 1879-1880. 286-290.

609