Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

Ezzel kapcsolatban azonban mindenesetre a haszonbéri viszony meghosszabbítása is szükségessé válik, mert a jelenlegi haszonbéri viszony a bérlőtársulatra nézve hovatovább értéktelenné és terhessé válik, ha meghosszabbítása most nem biztosíttatik, s 1907. január hó i-jétől kezdve ennek az állami vagyonnak esetleg másként való értékesítése mondatik ki.

Ez esetre azonban megfelelő áron való eladásról alig lehet szó, annak pedig, hogy akár a Magyar Államvasutak által, akár pedig a pénzügyi tárca keretében a bányák üzembe vétessenek, sok egyéb hátrány mellett a milliókra menő beruházási szükséglet áll útjában.

Mindezeknél fogva a pénzügyminiszter úr a haszonbérletnek meghosszabbítását határozta el olyképpen, hogy a fennálló haszonbéri szerződés helyett, amely egyébként is már sok tekintetben avult és a jelennek többé meg nem felelő rendelkezéseket tartalmaz, új haszonbéri szerződés köttessék, mely lényegében a következőket tartalmazza:

1. / A haszonbéri szerződés 1904. évi január hó i-jétől számítva, további tizenhárom

(13) évre, azaz 1916. évi december hó 31-ig hosszabbíttatik meg.

2. / A haszonbérlő társulat 1904. évi január i-jétől kezdve tartozik a bányabérlet egész

tartamára, vagyis 1916. évi december 31-ig évenként kettőszázezer (200 000) korona összeget haszonbérképpen, éspedig félévi előleges részletekben a budapesti Kir. Központi Állampénztárba befizetni.

Minthogy az Államkincstár érdekei kívánják, hogy a haszonbérszerződés meghoszszabbíttassék, a pénzügyminiszter úr a minisztertanácsnak ehhez való hozzájárulását kéri.

A minisztertanács hozzájárult.

33Nagybánya-Felsőbányai Helyiérdekű Vasút építésének engedélyezése302

A kereskedelmi miniszter úr felhatalmazást kért, hogy a Nagybánya-Felsőbányai H.E. Vasút építésére és üzletére О Felsége legfelsőbb jóváhagyásának kieszközlése után az engedélyokiratot kiadhassa.

A vasút hossza 9,2 kilométer, mely motorkocsi-üzemre is berendeztetnék.

A tényleges építési és üzletberendezési költség pályakilométerenkínt 80 435 korona, összesen tehát 740 000 korona, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 56 000 K, tartalékalap képzésére pedig 32 000 К fordítandó.

A 740 000 К tényleges építési és üzletberendezései tőke 35%-ig, azaz 259 000 К erejéig 5% osztalékra jogosító törzsrészvények, 65%, vagyis 481 000 К erejéig pedig 78%-os 362

362 MNL OL К 2-AXV-2-74. A kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűlésnek a gőzüzemű Nagybánya-Felsőbányai Helyiérdekű Vasút engedélyezéséről. 1904. június 4. - A Szatmár-nagybányai vasútvonalnak Felsőbányáig történő meghosszabbításával célul tűzték ki a „Felsőbánya vidékén elterülő kincstári tulajdont képező erdőségek és bányák termékeit a vasúti forgalomba az eddiginél nagyobb mérvbe bevonni, s így a vasút jövedelmezőségét fokozni”. Az előmunkálatokat 1902. januárjában kezdték el Hollós Jakab államvasúti nyugalmazott főfelügyelő ellenőrzése mellett. A kilenc km hosszú vasútvonalat 1904-ben adták át a forgalomnak. (Ruzitska, 1964.)

568