Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
kibocsátási árfolyam alapulvétele mellett számított 5%-os elsőbbségi részvények kibocsátása útján szereztetnék be.363 A posta ingyen szállítása fejében 50 éven át évi 1800 К átalány adatnék 36 000 К tőkeértékben, külön állami segély címén pedig - szintén 50 éven át - évenként 3100 К 62 ooo К tőkeértékben, melyek fejében 98 000 К névértékű törzsrészvény adatnék az állam tulajdonába. Az érdekelt Bánya- és Erdőkincstár 20-20 000 K-val járulnának hozzá; a törzsrészvénytőkének még ezen felül fedezetlenül maradó része törvényhatósági, községi és magánérdekeltségi hozzájárulásokkal fedeztetnék.364 A vasút üzletét a M. Kir. Államvasutak fognák kezelni. A felhatalmazás megadatott. 34Vörösmajor—Vocini Helyiérdekű Vasút építésének engedélyezése36' A kereskedelmi miniszter úr felhatalmazást kért, hogy a Vörösmajor-vocini fővonalból és Vörösmajor-orahovicai, illetve Humljani-drenováci szárnyvonalakból álló H. É. keskeny vágányú vasút építésére és üzletére vonatkozólag a Belisce-kopelnai H. E. Vasút engedélyokiratához kiadandó III. függeléket О Felsége legfelsőbb jóváhagyásával a Szlavóni- ai-Drávavidéki H. E. Vasút Részvénytársaságnak mint engedélyesnek kiadhassa. Az építendő vonalak összes hossza 51,6 kilométer. A vasút tényleges építési és üzletberendezési költsége pályakilométerenkint 59 738 К vagyis összesen 3 082 500 K, mely szokott arányban törzs- és elsőbbségi részvények beszerzése útján fedeztetnék.366 Az 1078 000 К törzsrészvénytőkének a Verőce megye részéről biztosított 200 000 К hozzájáruláson felüli részét a magánérdekeltség, nevezetesen gelsei Guthman Ödön, Vilmos, László és Aladár jegyezte. 363 A magas építési költséget egyrészről a kisajátítandó terület nagysága indokolta, másrészt a felsőbányái végállomás területének feltöltési munkálataira szánt összeget aránylag rövid vonalra kellett elosztani. A közigazgatási bejárásokat 1902. július 8. és 1903. március 9. között végezték el. (MNL OL К 26-1904-1577. Minisztertanácsi előterjesztés a Nagybánya-felsőbányai helyiérdekű vasút engedélyezéséről. 1904. március 29.) 364 A hozzájárulást vállalók: Szatmár vármegye 10 000 K, Nagybánya város 20 000 K,Felsőbánya város 90 000 К és Nagybányai Kerületi Bányaegylet 1000 K. (MNL OL K 2-AXV-2-74. A kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűlésnek a Nagybánya-felsőbányai gőzüzemű helyiérdekű vasút engedélyezéséről. 1904. június 4.) 365 A miniszteri előterjesztés szerint a „vasút a vonalmenti erdőségek és kőbányák belterjesebb művelését teszi lehetővé, s emellett vasúti összeköttetés előnyeit nyújtja Verőce vármegye 20 községe részére.” (MNL OL К 26-1904-2380. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztése a minisztertanács részére a szlavóni- ai-drávavidéki keskenyvágányú helyiérdekű vasút Vörösmajor-vocini (kőbányai) és Vörösmajor-orahovicai, ill. Humljáni-drenováci vonalainak engedélyezésére. 1904. május 21.; MNL OL К 2-AXV-2-91. A kereskedelemügyi miniszter jelentése a Szlavóniai-Drávavidéki Helyiérdekű Vasút Vörösmajor-vocini fővonalának és Vörösmajor-orahovicai, ill. Humljáni-drenováci szárnyvonalainak engedélyezéséről. 1904. szeptember 20. - A vasútvonalat 1907-ben adták át a forgalomnak. (Ruzitska, 1964.) 366 Az árterületeket átszelő pálya megépítése jelentős földmunkát tett szükségessé. 569
