Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

könyv ezen bűntettekre büntető szankciót nem tartalmaz; ha tehát e bűntettek a tervezet 14. és 489. §-a értelmében csak a mozgósítás vagy háború esetén, illetőleg a háború kitörésének veszélye esetében utaltatnak a katonai bíróságok hatáskörébe, a bán úr szerint e bűntettek béke idején a katonai bíróságok hatásköréből kiesnek anélkül, hogy egyszersmind a polgári bíráskodás alá utaltatnának, és büntető szankció alá helyeztetnének.

A közös törvényhozás ekképp a bán úr szerint átlépné hatáskörét, és csak anomáliákat idézne fel, minélfogva megfelelő autonóm törvény volna hozandó.

Ezzel szemben utalnom kell arra, amit már fentebb kiemeltem, hogy ti. a közös törvényhozást illeti annak meghatározása, hogy mi tartozik és mi nem tartozik a katonai bíróságok hatáskörébe, s a horvát-szlavón-dalmát miniszter úr is elismeri a közös törvényhozásnak azt a jogát, hegy egyes büntető szankciót kompetenciájából kizárjon.

Ha a katonai bíróságoknak a közös törvényhozás által a tervezet értelmében újonnan meghatározandó hatásköréből egyes oly bűncselekmények, melyek eddig Hor- vát-Szlavónországok területén a katonai bíróságok hatáskörébe tartoztak, kiesnek, az ily bűncselekményekre vonatkozó rendelkezés az autonóm törvényhozásra száll vissza, amelynek tehát szabadságában áll ezeket a bűncselekményeket büntető szankcióval ellátni, és illetékes polgári bíróságukat meghatározni.

Egyáltalában nem szükséges azonban a katonai bűnvádi perrendtartásban kifejezésre juttatni azt, hogy a horvát-szlavónországi autonóm törvényhozásnak a fenti értelemben rendelkezni jogában áll, mert a katonai bűnvádi perrendtartást az a kérdés, vajon Hor- vát-Szlavónországok autonóm törvényhozása fog-e élni ezzel a jogával vagy nem, érintetlenül hagyja.

4A tervezet 40 §-a szerint egyfelől a parancsnok, és így a katonai bíróság, másfelől valamely horvát-szlavónországi polgári büntetőbíróság közt fölmerülő illetékességi összeütközés esetében a Legfelsőbb Katonai, illetőleg a Legfelsőbb Honvéd Törvényszék, ha a polgári büntetőbíróság nézetét nem osztja, a közös hadügyminiszterhez, illetőleg a honvédelmi miniszterhez jelentést tesz, aki a vitás kérdés eldöntése végett a bánnal érintkezésbe lép.

Ezzel szemben - figyelemmel arra, hogy a társországok területén az ottani bíróságok közt fölmerülő illetékességi kérdésekben a bán nem határoz, hanem a döntés a Hétszemélyes Táblát illeti; figyelemmel továbbá a Hétszemélyes Tábla belső szervezetéről szóló 1893. évi február 23-án kelt autonóm törvény346 14. §-ára, mely szerint a belföldi és idegen bíróságok közötti illetékességi összeütközések esetében, valamint a bírósági és közigazgatási hatóságok közt fölmerülő hatásköri összeütközések esetében a Hétszemélyes Tábla ad véleményt; figyelemmel végül a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1874. évi február 28-án347 kelt autonóm törvény 7. cikkére, mely szerint a bírói és közigazgatási hatóságok közötti illetékességi összeütközések esetén a Horvát-Szlavón Országos Kormány a Hétszemélyes Táblával egyetértőleg határoz, és ha egyetértés nem jön létre,

346 1893. február 23-án kelt törvény a horvát-szlavón-dalmát hétszemélyes tábla belszervezetéről. (kihirdetve 1893. március 15.) Horvát autonóm törvények gyűjteménye. V. köt. 8-16.

347 1874. február 28-án kelt törvény a bírói hatalomról, (kihirdetve 1874. március 18-án) Horvát autonóm törvények gyűjteménye. I. köt. 377-379.

558