Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

„A védői tisztségre bocsátás a szükséglethez képest történik, s feljogosítja a Hadseregnél védői tisztségre bocsátott egyént arra, hogy e törvény hatályosságának területén a Hadsereg és a Haditengerészet dandárbíróságai és hadosztálybíróságai előtt, továbbá a legfelsőbb katonai törvényszék előtt, a Honvédségnél védői tisztségre bocsátott egyént pedig arra, hogy az összes honvédbíróságok előtt védő lehessen.”

2.

A tervezet 263. §-ának 1. bekezdése szerint a haditörvényszék a nyilvánosság kizárásának minden esetében kötelességükké teheti a jelenlevő egyéneknek, hogy azok a tényeket, melyekről a tárgyalás útján tudomást szereznek, titokban tartsák.

A cs. kir. miniszterelnök úr azt indítványozza, hogy a haditörvényszék titoktartási kötelezettséget a nyilvánosság kizárásának ne minden esetében, hanem csak az állambiztonság veszélyeztetésének elhárítása végett állapíthasson meg.

Ez az indítvány elfogadható, de a magyar kir. honvédelmi miniszter úr által kívánt azzal a kiegészítéssel, hogy titoktartási kötelezettség az állambiztonság mellett még katonai szolgálati érdekek veszélyeztetésének elhárítása végett is megállapítható legyen. Mindenesetre ki kellene fejezni a 263. § 1. bekezdésében (a cs. kir. miniszterelnök úr szövegéből hiányzó, de az eredeti szövegben meglevő azt a gondolatot), hogy titoktartási kötelezettség csak akkor állapítható meg, ha már a nyilvánosság ki van zárva. A 263. § 1. bekezdését tehát így kellene szövegezni:

„A nyilvánosság kizárása esetén az állambiztonság vagy katonai szolgálati érdekek veszélyeztetésének elhárítása végett a haditörvényszék a jelenlevő egyéneknek végzéssel kötelezettségükké teheti stb.”

A cs. kir. miniszterelnök úrnak a 263. § többi rendelkezéseire vonatkozó megjegyzései csak az ausztriai törvényjavaslat idevágó rendelkezéseinek megváltoztatására irányulnak, ellenben a magyar törvényjavaslatot nem érintik. A magyar törvényjavaslat 263. §-ának 2. és 3. bekezdése tehát változatlanul fenntartandó leime, legfeljebb a 3. bekezdésbe lehetne az „egyének” szó után világosság kedvéért beszúrni a következőket: „az illetékes polgári büntetőbíróság által.”

3A cs. kir. miniszterelnök úrnak e pont alatt tett első megjegyzése, mely a 264. § 3. bekezdésének módosítására és kettéválasztására vonatkozik, a magyar törvényjavaslatot nem érinti.

Másodsorban a cs. kir. miniszterelnök úr azt indítványozza, hogy a 264. § 1. bekezdésének végszavait: „vagy az ítélet ki nem hirdettetett” töröljük.

Ez az indítvány, bár abban szigorítás rejlik, elfogadható, mert oly katonai bírósági hivatalos ügyirat közzététele, amely nyilvános tárgyaláson nyilvánosságra nem hozatott, akkor is sérthet jogos érdeket, ha a közzététel az ítélet kihirdetése után történt.

4A tervezet akképpen intézkedik, hogy békében a rendes katonai bírósági eljárás során (386. §), továbbá általában a rögtönítélő eljárás során (445. § 3. bek.), végül a hadrakelt seregnél és hadihajón (477. § 2. bek.), az illetékes parancsnok vagy elöljárói a jogerősen kiszabott büntetést fontos okokból, melyek kivételes méltánylást érdemelnek, kegyelmi

539