Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
kedéséig elhalasztatnék, s felhatalmazta a Belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök urat, hogy az ily értelmű törvényjavaslatot О Felsége legfelsőbb jóváhagyásának kieszközlése után az Országgyűlés elé terjessze. 4Törvényjavaslat a főudvarnagyi bíráskodásról Az igazságügy-miniszter úr előadja, hogy a főudvarnagyi bíráskodást ez idő szerint a Főudvarnagyi Hivatal gyakorolja mint elsőfokú bíróság. A Főudvarnagyi Hivatal ügyeinek közvetlen vitelére a főudvarnagy vezetése alatt - bírói hivatal viselésére is képesített - irodaigazgató van hivatva, akinek megfelelő fogalmazási, kezelő- és szolgaszemélyzet áll rendelkezésére. A Főudvarnagyi Hivatal peres ügyekben testületi, nem peres ügyekben pedig egyes bíróság gyanánt jár el. A Bírói Tanács a Főudvarnagyi Hivatal irodaigazgatójának vagy helyettesének elnöklete alatt a Bécsi Elsőfolyamodású Országos Törvényszék négy bírá- jából alakul, akiket az uralkodó 0 Felsége nevez ki előadókul és szavazókul. A fellebbvitel a Főudvarnagyi Hivatal mint bíróság határozatai ellen másodfokban a Bécsi Főtörvényszékhez, harmadfokban a Bécsi Legfőbb ítélőszékhez történik. A Főudvarnagyi Hivatal elsősorban az Uralkodóház peres és peren kívüli tisztán személyes ügyeiben bíráskodik, az idevonatkozó szabályokban közelebbről meghatározott hatáskörben, és teljesíti, vagy közvetíti velük szemben vagy az ő lakásaikon és épületeikben a bírói kézbesítéseket és egyéb bírói cselekményeket. Hasonló hatóságot gyakorol a Főudvarnagyi Hivatal ama személyek felett is, kikre a Főudvarnagyi Hivatal bíráskodását külön legfelsőbb intézkedések kiterjesztették, végül a nemzetközi jog értelmében területenkívüliséget élvező személyek fölött, amennyiben az utóbbiak magukat a főudvarnagyi bíráskodásnak alávetik. A Főudvarnagyi Hivatal és fellebbviteli bíróságai kizárólag osztrák jogszabályok szerint járnak el. Már ez a vázlatos ismertetés is mutatja, hogy a Főudvamagyi Hivatalnak mint bíróságnak mai szervezete és eljárása mellett nem jut kifejezésre az, hogy a Magyar Korona Országaiban a főudvarnagyi bíráskodás kizárólag a magyar király bírói hatalmának kifolyása. Fontos továbbá, hogy az 1853. évi február 16-án (B.T.L. 30. sz.) kelt Civil Juris- dictionsnorm kihirdetése tárgyában ugyanakkor kibocsátott nyílt parancs V. cikke, mely a Főudvamagyi Hivatal bíráskodását fenntartotta, most már csak Hor- vát-Szlavónországokban, valamint Fiume városában és kerületében érvényes. A Magyar Korona Országainak egész egyéb területén ellenben nélkülözi a főudvarnagyi bíráskodás - egyes szórványos rendelkezésektől (1868: LIV. tc.25° 272. §, és 1881: LX. te.25' 33. §) eltekintve - a törvényhozási szabályozást. A szorosabb értelemben vett Magyarország 2jo 1868. évi LIV. törvény. Polgári törvénykezési rendtartás. 272. §: „A császári udvarnál lévő idegen követeknek a fó'udvarnagyi hivatal, az idegen udvarnál lévő követeknek az igazságügy-miniszter látja el a kézbesítést.” Törvénytár, 1836-1868.508-572. 2ji 1881. évi LX. törvény. A végrehajtási eljárásról. 33. §: „A királyi palotában, vagy a királyi udvar épületében a végrehajtás joga a főudvarnagyi hivatalt illeti meg. Katonai épületekben ugyanez a jog az illető parancsnokot illeti meg.” Törvénytár, 1881. 275-356.
