Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
kozó elvi megállapodás a dolog mentői előbbi stádiumában, mentői hamarabb nyilvánosságra lesz hozható, úgy a Korona oly spontán ténye gyanánt fogja azt az egész nemzet üdvözölni, mely a trón iránti hála és hódolat zavartalan érzelmeit fogja országszerte felkelteni, s éppen a küszöbön álló döntő küzdelemben hatalmasan segítendi elő a kormánynak a nemzet teljes megnyugtatására s a zavartalan, harmonikus, áldást hozó közreműködés állandó alapjainak helyreállítására irányzott törekvéseit. Mindezek alapján a miniszterelnök úr indítványozza: határozza el a minisztertanács, hogy a magyar kormány a közös hadügyminiszter urat az új véderőtörvény tárgyában mielőbbi előzetes, bizalmas eszmecserére kérje fel, egyúttal azonban már most jelentse ki, hogy a fent vázolt okokból és módozatok mellett a véderő szempontjával kapcsolatban honvédhadosztály-tüzérezredek felállítását kívánja, s ehhez a közös hadügyminiszter úr mielőbbi elvi hozzájárulását kéri. A minisztertanács teljes mértékben osztván a miniszterelnök úr véleményét, s eltekintve a katonai szempontoktól, politikai tekintetből főfontosságú követelménynek tartván, hogy a honvédtüzérség felállításának kérdése a lehető legrövidebb idő alatt kedvezően eldöntessék, felkérte a miniszterelnök urat, hogy az eziránti formaszerű tárgyalásokat az előadott irányban a közös hadügyminiszter úrral haladék nélkül indítsa meg. 3Törvényjavaslat az 1904. évi képviselő-választói névjegyzékek összeállításának elhalasztásáról A miniszterelnök úr megfontolás végett előterjeszti azt a kérdést, hogy miután a központi választmányok a képviselői választók névjegyzékének összeállítására és évenkénti kügazí- tására vonatkozó intézkedéseket a törvény értelmében248 (1899: XV. te. 145. §) minden év március hava első napjaiban tartoznak megtenni, és úgy ezen névjegyzékek összeállításánál, mint azok évenkénti kiigazításánál a megelőző évre kivetett adó veendő alapul (1899: XV. te. 141. §): mi történjék az idei választói névjegyzékek összeállításánál, tekintve, hogy az 1903. évi adókivetések törvényes felhatalmazás hiányában nem voltak befejezhetők.249 Minthogy a kiigazítási munkálatok megkezdésének időpontját a törvény állapítja meg, minthogy továbbá a kérdéses névjegyzékek összeállítása a központi bizottságoknak képezi törvény szerinti feladatát, s a kormánynak ezen névjegyzékek megállapítására nézve érdemleges intézkedési joga nincsen; másfelől nem volna célszerű egészen a központi választmányokra bízni annak elhatározását, hogy a fennforgó körülmények között miképpen járjanak el, mivel ez végnélküli felszólalásokra adhatna okot, s a választók névjegyzékének érvényességét tenné bizonytalanná: a minisztertanács legcélszerűbbnek találta, hogy törvényjavaslat nyújtassék be, mely szerint választói névjegyzékeknek az 1904-i esztendőben foganatosítandó kügazítása a törvényhozás további intéz248 1899. évi XV. törvény. Az országgyűlési képviselő választások feletti bíráskodásról. 249 A törvényjavaslat indoklása szerint - az 1867. évi X. törvény rendelkezése alapján - az adókivetési munkálatokat a költségvetés megszavazása nélkül nem lehet befejezni, az összeírásokat pedig csak ezek után lehet elvégezni. 502
