Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Források - A. Gr. Khuen-Héderváry Károly kormányának jegyzőkönyvei
Miután a Mauzóleum épületén az idők folyamán oly nagymérvű rongálások keletkeztek, hogy azoknak helyreállítása feltétlenül szükségesnek mutatkozott, másfelől azon kegyeletes indokból, hogy az emlékmű a nagy hazafi születésének folyó évi október hó 17-én bekövetkező 100-dik évfordulója alkalmából tartandó emlékünnep napjára kellő karba helyeztessék: a főváros közönsége folyó évi május hó 27-én tartott közgyűlésében 666/903. kgy. számú határozattal a Mauzóleum helyreállítására szükséges 66 600 К költséget engedélyezte, egyben azonban indokolt felterjesztésében a költségek viseléséhez az állam hozzájárulását is kérelmezték. Igaz ugyan, hogy Mausoleum gondozása annak idején a székesfővárosra bízatott, s a fel nem használt 275 forint 38 kr. egy része azzal bocsáttatott a főváros rendelkezésére, hogy annak alapítványszerű kezelése folytán jelentkező kamatok a síremlék gondozására fordíttassanak, mindazonáltal tekintettel arra, hogy az emlékműnek ily alkalomszerű s tetemes összeggel járó átalakítása jóval túlhaladja a székesfővárosnak e célra annak idején rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök mértékét, méltányosnak mutatkozik, hogy az állam az emlékmű szóban lévő helyreállításának költségéhez, annak fele részével 33 300 koronával a maga részéről hozzájáruljon. A miniszterelnök úr felhatalmazást kér arra, hogy ezen 33 300 koronát az 1903. évi kezelés terhére, előirányzat nélküli kiadásként zárszámadásilag leendő indoklás mellett utalványozhassa. A minisztertanács a bejelentett előirányzat nélküli kiadást, illetőleg hiteltúllépéseket tudomásul veszi, s azok megtételére a felhatalmazást megadja. [...] c./ A vidéki színészet rendezése és felélesztése érdekében elkerülhetetlenül szükségessé vált segély-utalványozások következtében az 1903. évi állami költségvetésbe a vidéki magyar színészet segélyezésére felvett 100 000 К már teljesen kimerült, s hogy e címen felmerült és még felmerülendő tekintetbe vételt igénylő segély iránti kérvények figyelembe vehetők legyenek, a miniszterelnök úr a minisztertanács hozzájárulását kéri, hogy az állami költségvetésben kért hitelt zárszámadási indokolás mellett 50 000 koronával túlléphesse. A minisztertanács a bejelentett előirányzat nélküli kiadást, illetőleg hiteltúllépéseket tudomásul veszi, s azok megtételére a felhatalmazást megadja. 8. Dr. Korányi Frigyes egyetemi tanár kinevezése az Igazságügyi Orvosi Tanács elnökévé*3 Az igazságügy-miniszter bejelenti, hogy az Igazságügyi Orvosi Tanács elnökévé dr. Korányi Frigyes budapesti tudományegyetem nyilvános rendes tanárát szándékozik О Felségénél kinevezés végett javaslatba hozni. Tudomásul vétetik. 83 83 Dr. Korányi Frigyes (1827-1913). 1851-ben avatták orvos- és sebészdoktorrá. A szabadságharcban való részvétele miatt Nagykállóra száműzték, ahol 1852-től orvosként működött. 1861-től Szabolcs vármegye főorvosa. 1864-től a pesti tífuszkórházban dolgozott, majd a Rókus-kórház idegosztályának vezetője lett. 1866-től a belgyógyászat tanára, s miután megszervezte az I. Belklinikát, nyugalomba vonulásáig (1908) annak vezetőjeként tevékenykedett. 1886-1887-ben az egyetem rektora, 1884-től az MTA tagja. 1891-ben a főrendiház örökös tagjává nevezték ki. 432
