Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Források - A. Gr. Khuen-Héderváry Károly kormányának jegyzőkönyvei
4• (29-) 1903. július 28. I. A brüsszeli cukoregyezményről és a cukorkontingens megállapításáról folyó osztrák-magyar tárgyalások36 Pénzügyminiszter úr bejelenti, hogy a folyó évi július hó 17-én kelt minisztertanácsi határozat alapján a brüsszeli cukoregyezmény és cukor-kontingentálás kérdésében folytatta a tárgyalást a cs. kir. pénzügyminiszter úrral, de ennek folyamán is a két kormány álláspontja olyan mereven ellentétes maradt, hogy mulaszthatatlan kötelességének tartja az ügy állását a minisztertanács előtt újból ismertetni, s a közgazdasági szempontból nagyfontosságú kérdés megoldását célzó egy újabbi lépésének megtételéhez a miniszter- tanács hozzájárulását kikérni. A magyar kormány ugyanis a brüsszeli nemzetközi cukoregyezmény aláírását az osztrák kormánnyal szemben ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a belföldi cukorfogyasztás részére szükségelt cukormennyiségek Magyarországon és Ausztriában a két állam tényleges fogyasztásának megfelelő mérvben kontingentáltassa- nak, vagyis törvénnyel állapíttassák meg az a cukormennyiség, amely a két állam mindegyikében az illető állam területén fekvő gyárakból a fogyasztásnak megfelelő mérvben forgalomba hozható. Az osztrák kormány ezt a feltételt elfogadta. A feltétel határozottan csak a fenti értelemben való kontingentálásra vonatkozott, de világos, hegy ez csak eszköz volt, annak a célnak az elérésére, hogy a magyar belföldi cukorfogyasztás ellátása a magyar cukortermelés számára biztosítassék. Ez a körülmény hangsúlyoztatott is ama jegyzékváltásban, amely a cukor-kontingentálásra vonatkozó magyar és osztrák törvényjavaslatok szövegének megállapítása előtt az Osztrák Pénzügyminisztériummal folyt, míg az Osztrák Pénzügyminisztérium azt hangsúlyozta, hogy ők a kontingentáláshoz járultak hozzá, nem pedig ahhoz, hogy a magyar cukorfogyasztás ellátása bármily más eszközzel a magyar cukortermelés részére biztosítassék. E jegyzékváltás során ismételten kijelentetett az Osztrák Pénzügyminisztériumnak, hegy ha a Brüsszeli Állandó Cukorbizottság a cukor-kontingentálást a cukoregyezménnyel össze nem egyeztethetőnek jelentené ki, a magyar kormány még a szerződésszegés vádjának terhe alatt is csak az esetben járulhatna hozzá az egyetértőleg megállapított rendelkezések megváltoztatásához, ha más, nem kifogásolható oly rendelkezések fognak foganatosíttatni, amelyek a magyar cukorfogyasztás ellátását a magyar cukor- termelés részére biztosítják. Viszont az osztrák kormány, bár feltétlenül visszautasított minden olyan intézkedést, amely a Monarchia két állama közötti cukorforgalom direkt megszüntetésére vagy közbeeső vámnak a szedésére vezet, elismerte, hogy ha a Brüsszeli Cukorbizottság kifogásai a kontingentálás lényeges alapjait érintenék, önként érthetőleg visszanyeri mind a két fél teljes cselekvési szabadságát. 36 Lásd még: MNL OL К 27.1903. július 17./13.; 1903. augusztus 5У8. 417
