Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - Források - A. Gr. Khuen-Héderváry Károly kormányának jegyzőkönyvei

A cukorkonvencióra és cukorkontingentálásra vonatkozó törvényjavaslatoknak alkotmányos tárgyalásra való előterjesztésére szóló felhatalmazást kérő hódolatteljes felterjesztésében jelezte előadó miniszter úr, hogy a tervezett kontingentálás lényeges rendelkezéseinek bármi okból való módosítása, vagy elejtése esetén a brüsszeli cukor­egyezmény Magyarország részéről fenntartható csak úgy lenne, ha más eszköz pl. a megadóztatott cukor Ausztria és Magyarország közötti forgalmának korlátozása, vagy a brüsszeli egyezmény szerint megengedett vámnak (surtaxe) az osztrák cukorral szemben valló alkalmazása által fog a magyar belföldi cukorfogyasztás a magyar cukortermelés részére biztosíttatni. A törvényjavaslatok alkotmányos tárgyalása alkalmával és egyéb­kor is több ízben tétetett olyan kormánynyilatkozat, hogy a brüsszeli cukoregyezmény­hez való csatlakozásunk megmásíthatatlan feltételét az képezi, hogy a magyar belföldi cukorfogyasztás a kontingentálás elvetése esetén más eszközökkel a magyar cukorter­melés részére biztosíttassék. A Brüsszeli Állandó Cukorbizottság kifogásolta a kontingentálást mint a brüsszeli cukoregyezménybe ütközőt, s miután a magyar kormány részéről közgazdasági és poli­tikai szempontból éppúgy, mint erkölcsileg lehetetlenség, hogy a kontingentálás elejté­sével a brüsszeli egyezmény kötelékében bennmaradjon anélkül, hegy a magyar belföldi cukorfogyasztást a magyar cukortermelés javára biztosítanók, előadó miniszter úr a fo­lyó évi június hó 17-én tartott minisztertanács határozatából kifolyólag átiratot intézett a magyar kormány nevében az osztrák kormányhoz, melyben felkérte, hegy indítsa meg a magyar kormánnyal a tárgyalásokat lehetőleg sürgősen aziránt, hogy a cukor-kontin- gentálásra vonatkozó törvényes határozmányok más oly határozmányokkal pótoltassa­nak, amelyek alkalmasok arra, hogy a magyar cukorfogyasztás a magyar cukortermelés számára biztosíttassék, s kijelentette, hogy ha rövid idő alatt ily intézkedésekre vonatko­zó megállapodások létre nem jönnek, a magyar kormány egybehívja a brüsszeh egyez­mény értelmében a nemzetközi konferenciát, s ha azon - ami előre látható - a kontin­gentálást az egyezménybe ütközőnek jelentik ki, a magyar kormány ki fogja jelenteni, hogy az egyezmény ily értelmezését el nem fogadhatván, kilép az egyezmény által te­remtett kötelékből. Önként értetődőnek gondolta előadó miniszter úr, hogy az esetben az osztrák kormány szintén ki fog lépni az egyezmény kötelékéből, mert a cukor meg­adóztatásának kérdése közös egyetértéssel intézendő ügy, s mert a magyar kormány csak a kontingentálás feltétele mellett adván felhatalmazást a brüsszeh egyezmény alá­írásához: az ő állásfoglalásának kell döntőnek lenni a tekintetben, hogy kontingentálás nélkül is fenntartassék-e az egyezmény, vagy sem. Az osztrák kormány erre az átiratra nem válaszolt, de a cs. kir. osztrák pénzügymi­niszter úr az előadó miniszter úrral Budapesten folyó évi július hó 25-én megtartott meg­beszélés alkalmával kijelentette, hogy az osztrák kormány nem egyezik bele abba, hogy a kontingentálás más, a magyar belföldi cukorfogyasztást a magyar cukortermelés részére biztosító intézkedésekkel pótoltassák, mert minden ilyen szóba jöhető intézkedés az egy­séges vám és kereskedelmi terület lényegébe ütközik; kijelentette továbbá, hegy az oszt­rák kormány legközelebb császári rendelet útján szándékozik hatályon kívül helyezni a cukorkontingens felosztására vonatkozó törvényt, és hogy Ausztria minden körülmé­418

Next

/
Oldalképek
Tartalom