Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Források - A. Gr. Khuen-Héderváry Károly kormányának jegyzőkönyvei
ország és Ausztria között, oly jogosnak és méltányosnak tartja, hogy ezen kérdésnek követelésünk értelmében leendő megoldásában alig kételkedik. Ami végül a közös hadügyminiszternek azon javaslatát illeti, hogy a magyar elem a Hadsereg tisztikarában a magyar állami alapítványi helyek számának újbóli felemelése útján szaporíttassék, az előadó miniszter úr azon nézetben van, hogy ezen helyek tetemes költséget okozó felemelése iránt a törvényhozás elé javaslat nem volna terjesztendő. A magyar állami alapítványi díjmentes helyek szaporítása esetében ugyanis még kirívóbb lenne azon, már amúgy is eléggé hátrányos helyzet, amely Magyarország kárára Ausztriával szemben a véderő tiszti sarjadékának képzése tekintetében ma is fennáll. Ha már Magyarország a Közös Hadsereg magyar tiszti sarjadékának nevelésére az eddiginél még nagyobb anyagi áldozatot hajlandó lenne, az inkább akként volna meghozandó, hogy a honvéd nevelőintézeteket végzett ifjaknak egy bizonyos százaléka - természetesen a vonatkozó törvény megfelelő módosításával - a magyar elemnek szaporítása céljából a Közös Hadsereg magyar csapataihoz osztatnék be. Megjegyzi, hogy ezen intézkedés csak akkor volna életbe léptethető, ha a honvéd nevelőintézetekből több ifjú lépne ki, mint amennyire a Honvédség tiszti szükséglete terjed, ami a honvéd tisztikar jelenlegi kiegészítésének módját fenntartva, csak az 1906. évi után fog beállani.34 Ezeknek előrebocsátása után a honvédelmi miniszter úrnak oda terjed javaslata, hogy a minisztertanács a jelen előterjesztésében foglaltaknak tudomásul vétele mellett, és tekintettel arra, hogy a közös hadügyminiszter és hivatali előde között folytatott e részbeli tárgyalások nem vezettek a kívánt eredményre, most már a további tárgyalások vezetésével a miniszterelnök urat mint a kormány fejét bízza meg, és az utóbbit egyúttal hatalmazza fel arra is, hogy a kérdéses ügyet - ha a kívánt eredmény másként nem volna elérhető - döntés végett О Felsége elé is vihesse. A minisztertanács sajnálattal vévén tudomást arról, hogy a fennforgó kérdésben az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre, felkéri a miniszterelnök urat, hogy az e részbeni tárgyalásokat a magyar kormány nevében ő folytassa, s szükség esetében О Felségéhez is felterjesztést tegyen. x3Gróf Erdődy István belső titkos tanácsosi kinevezése A horvát-szlavón-dalmát miniszter úr előterjesztésére35 a minisztertanács jóváhagyja, hogy gróf Erdődy István főrendiházi tag és földbirtokos részére a belső titkos tanácsosi méltóság díjmentes adományozása hozassák О Felségénél javaslatba. * 33 34 1903. év elején a honvédségnél 520 főre tehető tiszthiányt tartottak számon. Az 1904. évi XX. törvénycikk i. §-a szerint: az 1897. évi XXII. te. 1. §-ában a magyar honos ifjak részére létesített 250 alapítványi hely további 1073 hellyel bővítendő úgy, hogy 93 hely a cs. és kir. katonai akadémiákban, 180 hely a cs. és kir. katonai reáliskolákban, 800 hely pedig a cs. és kir. katonai hadapród iskolákban töltendő be. 33 Gróf Erdődy István Horvátországban lévő ún. jaskai uradalma révén a horvát országgyűlés mágnásai közé tartozott. 416
