Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Források - A. Gr. Khuen-Héderváry Károly kormányának jegyzőkönyvei
A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. részvényeinek állami felvásárlása8 A kereskedelmi miniszter úr jelenti, hogy a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság részvényei közül már 35 000 db megszereztetett, s azokért a megállapított vételár kifizettetett. Minthogy már csak 2000 db részvénynek beszerzése van még hátra, a művelet lényegében befejezettnek tekinthető, azonban még nem volna időszerű, hegy a művelet nyilvánosságra hozassák.9 Az eddigi részvénybeszerzésről és a törvényhozási jóváhagyásnak ez idő szerint még elhalasztásáról О Felségéhez is jelentést tenni szándékozik. Tudomásul vétetik. I?' 19. A Mezőhegyesi és a Bábolnai Ménesbirtok építkezéseinek engedélyezése10 * A földmívelési miniszter úr előadja, hogy az 1903. évi költségvetési előirányzatban kért hitelek keretében a Mezőhegyesi Ménesbirtokon“ gazdasági építkezések eszközlése, a Bábolnai Ménesbirtokon12 pedig a régi vendéglő és boltépület átalakítása terveztetik, s az építési vállalkozókkal meg is köttettek az erre vonatkozó szerződések. Minthogy az 1903. évi állami költségvetés törvényhozásilag még jóváhagyva nincsen, a tervezett épít8 A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságot a magyar kormány támogatásával 1894-ben alapították. (Törvényjavaslat a M. Kir. Folyam és Tengerhajózási Rt. létesítéséről. MNL OL К 27.1894. június 18./4.) Az új hajózási társaság állami támogatásáról, valamint alapszabályának leglényegesebb pontjairól az 1894. évi XXXVT. törvénycikk rendelkezett. A törvény előírása szerint a Budapest székhelyű, magyar hivatali nyelvet használó társaság, tízmillió forint alaptőkével alakult meg. Az V. § szerint a minisztérium meghatározhatja azon járatok körét, amelyeket a társaság köteles működtetni. A törvény 21. §-ában a kormány kikötötte magának azt a jogot, hogy az első hét évben a részvénytársaságot bármikor állami kezelésbe veheti. Az állami beavatkozásra — Budapest élelmiszer ellátása érdekében - már 1896-ban sor került (MNL OL К 27. 1896. június 19./2.). — A DGT beszüntette járatait a Szentendrei Duna-ágban, ezért a kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy a Visegrád és Nagymaros járatokat a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. működtesse. A magyar gazdasági érdekek hatékonyabb képviselete érdekében döntött a kormány arról, hogy a Monarchia második legnagyobb hajózási társaságát állami kezelésbe veszi. 9 MNL OL К 26-1903-VII-2986. sz. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztése a minisztertanács részére. 1903. július. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. részvényeinek megszerzésére a kormány a Magyar Általános Hitelbank Részvénytársaságot kérte fel, 220 koronás limitált árra szóló megbízással. 10 Lásd még: MNL OL К 27.1903. október 12./19. и A 16 034 hektáron berendezett állami ménesbirtokot négy gazdasági kerületre tagolták. A ménest 1785-ben II. József alapította, és a földművelésügyi minisztérium közvetlen felügyelete alatt állt, de a közel kétezer ló kezelését a katonaságra bízták. Az állattenyésztés többi ágát polgári tisztviselők felügyelték. A birtokot az állam gróf Schönborn családtól bérelt területtel növelte. A szétszórtan található földterületeket, kis parcellákban - 1901. évi jelentés szerint - 1736 kisgazda jutányos áron bérelhette. (MNL OL К 178-1903-986. sz. Jelentés a Mezőhegyesi m. kir. Álladalmi Ménesbirtok gazdálkodásáról. Mezőhegyes, 1901. június 10.) 12 Ä ménesbirtokot a több művelési ágat magában foglaló 4098 hektár terület alkotta. A ménest 1789-ben, túlnyomóan magyar és besszarábiai fajtákból hozták létre. 1816-tól főleg arab telivér és félvér lovakat tenyésztettek. A tenyésztés célja: keleti jellegű, de nagyobb testű félvér lovak tartása. E célból rendszeresen vásároltak eredeti arab tenyészállatokat. Az itt nevelt mének többségét az alföldi megyékben és Erdély sík vidékein hasznosították. A ménes egy méneskari alezredes parancsnoksága alatt állt, munkáját négy méneskari tiszt, három állatorvos és 165 főnyi legénység segítette.
