Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Források - A. Gr. Khuen-Héderváry Károly kormányának jegyzőkönyvei
kezések azonban hátrányok nélkül nem halaszthatók, a földmívelési miniszter úr felhatalmazást kér arra, hegy a kérdésben lévő építkezéseket foganatosíthassa, dacára annak, hogy az 1903. évi költségvetés még jóváhagyva nincsen. A minisztertanács a felhatalmazást megadja. 20. Tájékoztatás horvát—szlavón törvényjavaslatok szentesítéséről A horvát-szlavón-dalmát miniszter úr bejelenti, hegy a Horvát-Szlavónországok beligazgatási szükségleteinek az 1903. év második felében való fedezéséről szóló és a sajtó ügyekben való bűnvádi eljárásról szóló 1875. május 17-én kelt törvény némely határoz- mányainak ideiglenes felfüggesztését célzó törvényjavaslatok О Felsége legfelsőbb szentesítése alá terjesztettek, s már legfelsőbben szentesíttettek is. Utólagosan jóváhagyólag tudomásul vétetik. 21. Törvényjavaslat az elméleti jog- és államtudományi államvizsgákról'3 22. Székely Bertalan festőművész kinevezése az Országos M. Kir. Mintarajziskola és Rajztanárképző igazgatójává A vallás és közoktatásügyi miniszter úr bejelenti, hogy az Országos M. Kir. Mintarajzis- kola és Rajztanárképző igazgatójává а VI. fizetési osztály 2. fokozatába Székely Bertalan festőművészt s az említett intézet tanárát szándékozik kinevezés végett О Felségénél javaslatba hozni.'4 Tudomásul vétetik. 13 14 13 Az 1883. évi I. te. rendelkezése szerint az elméleti jogi végzettség igazolásához a jogtudományi és az állam- tudományi doktori szigorlatok, a gyakorlati jogi pályákhoz a jogtudományi, a közigazgatási pályák betöltéséhez pedig az államtudományi államvizsgák letétele szükséges. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter az egységes elméleti jogi államvizsga tárgyában 1893. december 12-én törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé. A javaslat szerint az új államvizsga hatálya a jogi és államtudományi képzés összes fő tantárgyaira kiterjed és kizárólagosan ennek alapján adható meg az a minősítés, amit az eddigi két államvizsga és a két doktorátus biztosított. (Lakos, 1999. 2. köt. 947.) A fenti javaslatot Eötvös Loránd, a következő miniszter visszavonta, mert több rendelkezésével nem értett egyet. A Széli kormány időszakában Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a Csáky-féle javaslathoz tért vissza, erről szóló tervezetét 1903. január 13-án küldte meg a társminisztériumoknak. Az új tervezet egyféle jog és egyféle államtudományi doktorátus bevezetését tűzte ki célul, és doktori vizsgára csak az mehetett volna, aki az új államvizsgát már letette. Javaslatát a Khuen-Héderváry kormány minisztertanácsi ülésén jóváhagyta. (MNL OL К-26-1904-ХЫ-3600. sz. A vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztése a miniszterelnök részére. 1904. július 17.) - A fenti javaslat 1904. december ro-én került ismét a minisztertanács elé (MNL OL К 27.1904. december 10./23. és 24.), de törvény egyik fenti tervezetből sem született. 14 MNL OL К 27.1905. október 18/9. А П. Festészeti Mesteriskola igazgatói kinevezésére VKM előterjesztés. 406
