Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
I • Dr. Bukovimzky József, Zemplén vármegyei orvos 1886-ban - végrendeletileg - a csángó magyarok támogatására 6000 forinttal létesített alapítványa.1473 • A Csángó Magyar Egylet részére Rókk Szilárd ügyvéd 1885-ben tett 2500 forintos alapítványa.474 Ennek a pénznek a kezelése 1904-től a Julián Egyesülethez került át.'475 Felsőoktatás A Budapesti Tudományegyetem Tanácsa 1904-ben azzal a kéréssel fordult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy sürgősen intézkedjen a nők tudományos pályára történő „tódulásának” megakadályozása érdekében. Berzeviczy Albert 1904. szeptember 10-én a minisztérium épületében a budapesti egyetemek vezetőinek részvételével szakértekezletet tartott. A tanácskozást követő tájékoztatón a miniszter kijelentette: „a leányoknak az egyetemre való fölvételét korlátozni nem szabad”.1476 1477 1478 1479 1480 A felsőoktatást érintő intézkedések keretében elkészült a Tandíjmentességi Szabályzat, amely a 42.882/1904. számú rendelettel lépett hatályba. Az intézkedés hatására például az ELTE Bölcsészeti Karán az 1904-1905. tanévben az 1349 hallgató közül teljes tandíjmentességben 376 fő, fél tandíjmentességben 97 fő részesült.'477 Törvényjavaslat készült „Az elméleti jog és államtudományi államvizsgálatról és a jogi oktatásról”.'478 (1904. december 10./13.) Emellett a minisztérium munkatársai kidolgozták az egységes alapelveken nyugvó ügyvédi és bírói vizsgák bevezetésére vonatkozó törvény- javaslatukat, amelyben a kötelező tantárgyak körét az alábbiak szerint határozták meg: „magyar magánjog, úrbéri és telekkönyvi jog, váltó-kereskedelmi- és csődjog, bányajog, büntetőjog, polgári peres, peren kívüli, és bűnvádi eljárás, a magyar közjog, továbbá a magyar közigazgatási és pénzügyi jognak az igazságügyi szak szempontjából jelentős részei.”'479 A javaslat 5. §-a szerint a vizsgára az „az állampolgár mehet, aki az elméleti jog- és államtudományi vizsgát letette, és legalább három éven át joggyakorlaton volt.” (1904. december 10./24.) A törvényjavaslat parlamenti megvitatására nem került sor. A közoktatási program összeállításánál Berzeviczy nagyon ügyelt arra, hogy a feszült politikai légkörben a kormány és az egyházak békés kapcsolata továbbra is fennmaradjon. Az oktatási reformról 1904. július 30-án elmondott beszéde elején leszögezte: „A vallásügyi kérdésekben a kormánynak az a szándéka, hogy az egyházakkal karöltve működjék az állam és az egyház közös kulturális céljainak érdekében.”'480 Óvatosságát az is 1473 MNL OL К 26-1906-XV-905. A vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztése a miniszterelnök részére a Bukovinszky-féle alapítvány ügyében. 1906. február 18. - A pénz kezelését a Szent László Társaság vette át. 1474 Az alapítványokra vonatkozó adatokat lásd: MNL OL К 26-1907-XIV-154. 1475 MNL OL К 26-1904-XVIII-3975. A miniszterelnök átirata a vallás-és közoktatásügyi miniszter részére. 1904. augusztus 19. 1476 Egyetértés, 1904. szeptember 12. A kizárt kisasszonyok. 1477 ELTE Levéltára. Az ELTE Bölcsészeti Karának 1904. évi október 20-án tartott II. rendes ülésének jegyzőkönyve. 1478 MNL OL К 148-1905-19-7802. Törvényjavaslat az elméleti jog és államtudományi államvizsgálatról és a jogi oktatásról. 1904. december 11. - A jogtudományi oktatásra vonatkozó törvényjavaslat kidolgozásánál Berzeviczy Albert Csáky Albin vallás- és közoktatási miniszterként 1894-ben benyújtott törvényjavaslatát vette alapul. (MNL OL К 27.1903. július 9./21.) 1479 MNL OL К 148^1904-19-5945. Törvényjavaslat az ügyvédi és bírói vizsgálatról. 1904. szeptember 20. 1480 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XXVIII. köt. 477. országos ülés. 1904. július 30. 367
