Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
igazolta, hogy a katolikus püspöki kar kért állásfoglalása egyre késett, a szász evangélikus egyház az 1868. évi nemzetiségi törvény megsértése ellen tiltakozott, a protestánsok pedig memorandumban sorakoztatták fel sérelmeiket. A kormány nem zárkózott el attól, hogy a köztisztviselők illetményének rendezése után - az ország gazdasági erejének függvényében - a lelkészek is fizetésemelésben részesüljenek. Múzeumok, tudományos társaságok, színházak A kormány a vallás- és közoktatásügyi miniszter kérelme alapján megvásárolta az 1904. október 13-án elhunyt Lotz Károly hagyatékát.1481 (1905. február 28У48., március 18./39.) Az örökösökkel 300 000 korona vételárban állapodott meg. Egyúttal határozat született arról, hogy a létesítendő Lotz- múzeum felépítésére az állam 400 000 koronát biztosít. 1905 januárjában újabb nagy gyűjtemény megvásárlása került napirendre, amikor id. Elischer Gyula tanár megvételre ajánlotta fel Rembrandt-karcgyűjteményét az Országos Képtár metszetgyűjteménye részére. (1905. január 27./18.) Az Országos Képtár Igazgatósága a felajánlott gyűjteményből 245 darabot javasolt, 90 000 koronáért megvásárolni. A vételár összegét a gyűjtő és a kormány is jóváhagyta. A tárca költségvetésének terhére került sor Fadrusz János szobrászművész temetési költségének kifizetésére, valamint özvegye részére segély folyósítására. (1904. február 21./15., március 13./43.) Előirányzat nélküli kiadásként kezelte a minisztérium az Országos Képtár átköltöztetését a Képzőművészeti Múzeumba (1905. március 18./38.), valamint Jókai Mór temetésének költségeit. (1904. november 5./19.) A minisztérium fennhatósága alatt - az orosz főkonzul javaslatára - alakult meg a Nemzetközi Közép- és Keletázsiai Társaság Magyar Bizottsága, amelynek célját az alábbiak szerint rögzítették: „magyarországi tudósok közreműködésével elősegíteni Ázsia közép és keleti tájainak, valamint az Ural vidéknek történeti, régészeti, nyelvészeti és néprajzi szempontból való átkutatását, különös tekintettel a magyar etnológia sajátos feladataira.” (1904. május 3./35.) A Magyar Bizottság „Szabályzatát” a Magyar Néprajzi Társaság Keleti Szakosztálya készítette el, és terjesztette fel jóváhagyásra 1904 márciusában a miniszternek.'482 Berzeviczy Albert igyekezett elérni, hogy az osztrák régészek által elkezdett görögországi ásatásokban magyarok is részt vegyenek. A miniszter 1905 tavaszán biztosította, hogy Láng Nándor középiskolai tanár fél éven át csatlakozzon az osztrák régészekhez. Berzeviczy lemondásával Láng Nándor kiküldetése is véget ért, így a magyar állam a leletekből nem részesülhetett.1483 1903-ban a földrengések megfigyelését - az 1881-ben létrehozott Földrengési Állandó Bizottságtól - a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet vette át. 1904-ben pedig megalakult a Nemzetközi Szeizmológiai Társaság, amelynek első főtitkára dr. Kövesligethy Radó lett. (1904. május 3./34.) Lépéseket tettek annak érdekében, hogy a Rómában 1903. áprilisában megtartott Nemzetközi Történelmi Kongresszuson tervbe vett nemzetközi kódexkölcsönzési intézményhez Magyarország is csatlakozzon. (1904. február 14./10.) Az Operaház 1902. évi állami költségvetés alapján kiutalt javadalmazása novemberben teljesen elfogyott, és az intézet az esedékessé vált fizetési kötelezettségeinek sem tu1481 Lotz Károly temetéséről lásd: MNL OL К 27.1904. október 13./33. és 1905. március3i./20. 1482 MNL OL К 26-1904-XXV Ш-1332. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felterjesztése a miniszterelnök részére. 1904. március 21. 1483 Balogh, 1938. 29-30. 368
