Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium

tömbbe élők esetében magyar nyelvű állami iskolák felállítását, a szórvány vidékeken egyházi iskolák létrehozását tartotta célravezetőnek.'407 A katolikus iskolák szervezésére szinte semmi remény nem volt, mert a magyarok lakta terület a német eredetű, szerémségi horvátpárti püspök, Strossmayer felügyelete alá tartozott, aki még a magyar nyelvű prédikációkat is betiltotta. Ezért a szlavóniai magyarok anyanyelvű lelki gondo­zását csak a református egyháztól lehetett remélni. Széli Kálmán miniszterelnök arra kérte Antal Gábor, dunántúli református püspököt, hogy az egyházi iskolák szervezésé­vel kapcsolatos ügyek intézésével bízzon meg egy esperest. Egyben ígéretet tett arra, hogy a költségek nagyobbik részét az állam magára vállalja.1467 1468 1469 1470 1471 1472 Az elkövetkező évek fel­adatát jelentette a legfontosabb magyarlakta területek feltérképezése és az itt jelentkező iskolaigény felmérése. A munkába bekapcsolódó Julián Egyesület vezetője az 1904-1905-ös tanévben arról számolhatott be, hogy Szlavóniában - felekezetre való te­kintet nélkül - 792 tanulóval nyolc falusi és öt pusztai magyar nyelvű iskolát tartanak fenn.'469 A Csáktornyái tanítóképzőben a Julián Egyesület olyan Szlavóniában született hallgatóknak biztosított tandíjmentes képzést, akik hazatérve a magyar nyelvű iskolák­ban kívántak elhelyezkedni.'470 A Romániában élő magyarok egyesületi támogatásának mértékéről és gyakorlatáról a kormány nem rendelkezett pontos információkról. Ezért a miniszterelnökségen 1902. december 15-én tartott megbeszélésén határozat született arra, hogy felmérést készíte­nek a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyeletével a fenti cél érdekében létrehozott egyesületek tevékenységéről.'47' A Várady L. Árpád c. püspök és miniszteri osztálytaná­csos vezetésével 1903 és 1905 között elkészült jelentésekben az alábbi egyesületekről szer­zett információk szerepeltek: • Scbuszter Constantin váci püspök 2505 korona tőkével rendelkező alapítvány a csángó fiatalok magyar nyelvű oktatására. • Székely Kivándorlási Alap, amely Kralovamzky György budapesti ügyvéd kezdemé­nyezésére közadakozásból gyűlt össze. A 27 000 koronát kitevő összeget a Magyar Tudományos Akadémia kezeli.'472 • Budapest székesfővárosnak Magyarország ezredéves fennállása alkalmából a csángó magyarok javára tett 20 ezer koronás alapítványa. • Haynald Lajos kalocsai érsek 1886-ban tett tízezer forintos alapítványa, amelyet a Szt. László Alapítvány kezel. 1467 MNL OL К 26-1903-1105. Széli Kálmán miniszterelnök levele Khuen-Héderváry Károly horvát bán­hoz. 1902. január 20. 1468 MNL OL К 26-1903-1105. Széli Kálmán miniszterelnök levele Antal Gábor református püspök részére. 1903. június 4. 1469 MNL OL К 26-1908-XVT-619. A Julián Egyesület elnökének felterjesztése a miniszterelnök részére. 1905. február 25.; részletesebben lásd: Julián jelentés, 1906. 1470 MNL OL К 26-1909-XV-994. A Julián Egyesület igazgatósági elnökének jelentése a miniszterelnök részére. 1904. december 14. 1471 MNL OL К 26-1907-XIV-154. A vallás-és közoktatásügyi miniszter részére megküldött miniszterel­nökségi átirat a „Romániában élő magyar állampolgárok nemzeti gondozása tárgyában a miniszterelnök­ségnél 1902. december iy-én tartott bizalmas értekezlet határozata az alapítványokról 1903. február 8. 1472 Ezt az összeget a Kralovanszky végrendelet szerint 1906-ban a hagyatékból megnövelték 20 000 koroná­val. (MNL OL К 26-1903-XVIII-981. Gróf Klebelsberg Kuno miniszteri segédtitkár előterjesztése Széli Kálmán miniszterelnök részére. 1903. március 2.) 366

Next

/
Oldalképek
Tartalom