Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
évtized változásai tették indokolttá. A megváltozott körülményekre utal: az iskolák száma 15 282-ről 17 299-re, a tanítói létszám 17 792-ről 19 854-re, a tankötelesek aránya 50,4%-ról 82,2%-ra, az iskolafenntartásra fordított 7,5 millió korona 43,6 millió koronára emelkedett.1445 1446 1447 „Ezen fejlődéssel azonban nem tartott lépést a népoktatásnak általános, a népművelődésre és főleg a nemzeti irányra gyakorolt hatása, mert az 1900. évi népszámlálás adatai szerint a magyar anyaországban a 6 éven felüli népességnek még mindég 38,6%-a nem tud írni, olvasni, [...] a magyar anyaországi népességnek 40%-a nem beszéli az állam nyelvét és a nem magyar anyanyelvű lakosságnak 83,2%-a nem beszél magyarul.”'446 Ezért a tárca vezetése feladatként jelölte meg a tankötelezettség szigorú végrehajtását, az egységes tanítóképzés megvalósítását és magasabb színvonalra emelését, a népoktatás felügyeletének biztosítását, valamint a magyar nemzeti szellem és az állami befolyás hatékony érvényesülését. Az elemi közoktatásról szóló törvényjavaslat készítőinek célkitűzései között szerepelt:'447 • A tankötelezettség szigorú érvényesítése, az iskolamulasztási bírságok szigorítása. (I. fejezet: Tankötelezettség.) • A tantárgyak körének meghatározása, a magyar nyelv tanítási tervének és a tankönyvek használatának állami szabályozása. A magyar nyelv kötelező tanításáról szóló 1879. év XVIII. törvény rendelkezéseinek végrehajtása. (II. fejezet: Az elemi népiskola két tagozata.) • A községi és hitfelekezeti tanítók fizetésének rendezése. (III. fejezet: A községi és felekezeti tanítók javadalmazása és az állam fegyelmi joga.) • A tanítóképzés és képesítés szabályozása. (IV. fejezet: Tanítóképzés és képesítés.) • Az állami tanfelügyelők munkájának szabályozása. (V. fejezet: Állami tanfelügyelet.) • Az iskolai rend védelmét szolgáló intézkedések. (VI. fejezet. Vegyes intézkedések.) A törvényjavaslat tervezetének megvitatására a minisztérium vezetése 1904. május 27-ére tanácskozást hívott össze. A megbeszélés széles körére jellemző, hogy azon részt vett a főpapi karból nyolc püspök, húsz országgyűlési képviselő, három egyetemi tanár, hét tanfelügyelő, az unitárius főgondnok, a tanítóképzők igazgatói, a budapesti izraelita iskola igazgatója, az Országos Közoktatási Tanács titkára, továbbá a belügyi, a földművelésügyi, az igazságügyi és a pénzügyi tárca képviselője. A hat napon át tartó tanácskozáson a tervezet fejezetenkénti megtárgyalása során elsősorban nem a didaktikai kérdések kerültek napirendre, hanem az államnyelv tanításának célravezetőbb módjairól, a tanítóképzés színvonalának emeléséről vitatkoztak. A tanácskozáson elhangzottakról készült ún. Napló arról tanúskodik, hogy a résztvevők a hat nap alatt a népoktatás összes jogi, társadalmi, népművelési, közgazdasági és pénzügyi vonatkozásait érintették. A tör1445 MNL OL К 2-AXIV-2-109. Törvényjavaslat a népiskolai közoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII. és a népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi XXVTII. törvény módosításáról. Indoklás. 1904. október 18. - Tisza István kormányfői munkájának elkezdésekor a Kossuth Ferenccel kötött alku része volt, hogy az ellenzék követeléseként - a nemzeti vívmányok pótlékaként - a hazafias magyar nevelés (magyarosítás) programja napirendre kerül. 1446 Évkönyv 1904., 1905.164. 1447 MNL OL К 2-AXIV-2-109. Törvényjavaslat a népiskolai közoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII. és a népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi XXVIII. törvény módosításáról. 1904. október 18. 362
