Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
I bővítette a magyar és a horvát nyelv használatát. Ezekről a módosító javaslatokról 1904. december 5-ére, Bécsbe tervezett újabb egyeztető tárgyalásokat 1905. január 9-ére halasztották.'440 Miután a törvénytervezettel szemben mindkét kormány részéről jelentős kifogások merültek fel, ezért 1905 júliusában az érintett miniszterek ismét a tárgyalóasztalhoz ültek. A megegyezés érdekében a nyelvkérdésről nem intézkedett az átdolgozott tervezet, és a szerzők erről a témáról későbbi tárgyalásokat javasoltak. A Tisza kormány időszakában készített javaslat, amelyben a magyar nyelv tágabb érvényesítése szerepelt, a Hadügyminisztérium ellenállásán bukott meg. Az 1905. évi tervezetet, amelyből a hadügyminiszter a nyelvkérdésre vonatkozó részt kiemelte, véglegesnek tekintették. A közös álláspont elfogadására a Tisza kormány időszakában nem került sor, és a nézeteltérések nagyságára jellemző, hogy Polónyi Géza a Wekerle kormány igazságügy-minisztere 1907-ben jelezte, hogy az előző kormányok megállapodásait magára nézve nem tekinti kötelezőnek, és a tervezet ellen számos észrevételt tett.’44' Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter'442 Népoktatási törvényjavaslat A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szakmai programját Berzeviczy Albert 1904. július 30-án, terjesztette elő a parlamentben.'443 A múzeumok és a könyvtárak állami támogatásának növelése mellett a német hatás ellensúlyozására a francia kapcsolatok kiépítését szorgalmazta.'444 A művészeink továbbképzésére alkalmas külföldi intézetek létrehozásánál Fraknái Vilmos római szervező munkáját tartotta példaértékűnek. Berzeviczy Albert a népoktatási reform végrehajtására törvényjavaslatot készített elő, amelynek előterjesztését az 1868. évi XXXVIII. törvény bevezetése óta eltelt közel négy 1440MNL OL К 26-1907-XLI-3563. A honvédelmi miniszter felirata a miniszterelnök részére. 1904. december 6. 1441 MNL OL К 26-1907-XLI-3563. Feljegyzés a katonai bűnvádi perrendtartás ügyének állásáról. 1907. - A tárgyalások eredményeként a hadügyminiszter 1907 februárjában közölte, hogy elvben elfogadja: a magyarországi bíróságoknál a kihallgatás és a tárgyalás nyelve a magyar. 1442 Tisza István előterjesztése: „Személye szintén ismeretes Felséged előtt, mert sokoldalú tevékenységét már 1896. évben a belső titkos tanácsosi méltóság adományozásával méltóztatott elismerni. Ügy is mint tanár, úgy is mint a most reá bízandó tárcának volt államtitkára és mint a közoktatási és művészeti mozgalmak egyik legagilisabb képviselője, szinte hívatva van a kulturtárca ügyeinek vezetésére. Hogy a képviselőháznak már kétszer volt alelnöke s az országos Szabadelvű Pártnak pedig most is alelnöke, a parlamenti körökben való közkedveltségét s ezen téren való tapasztalatait tanúsítja.” (MNL OL К 26-1903-III-4462. Gróf Tisza István felség-előterjesztése a kormány névsoráról. 1903. november 3.) 1443 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XXVIII. köt. 477. országos ülés. 1904. július 30. 1444 A párizsi magyar jelenlét azért is fontos volt, mert - Berzeviczy tapasztalata szerint - az erdélyi románok sérelmeiről terjesztett hírek a francia fővárosban kedvező fogadtatásra találnak. Ennek ellensúlyozására adatokkal kell bizonyítani: „hogy a magyarországi románok szaporodási aránya kedvezőbb a legtöbb más nemzetiséginél és kedvezőbb a romániai románoknál; hogy a magyarországi románok részesedése a közbirtokokban legalább is megfelel népességi számarányuknak.” (MTAK Kt. Ms 1016/19. Kautz Gyula hagyatéka. Berzeviczy Albert levele Vargha Gyula részére. 1900. január 27.) - Röviddel később Berzeviczy a Romániában élő csángókról kért tájékoztatást. (Uo. 1016/20. Berzeviczy Albert levele Vargha Gyula részére. 1900. július 19.) 361
