Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Honvédelmi Minisztérium

felépítése; a nagyszebeni hadapród iskola építése 1,5 millió korona tőkével és a marosvá- sárhelyi katonai alreáliskola épületének felépítése kétmillió korona tőkével. A két pénzügyminiszter megállapodott abban, hogy a jövőben ilyen beruházásokhoz - a nagy pénzügyi terhek miatt - csak kivételes esetben fognak hozzájárulni. A magyar igazságügy-miniszter is aggályosnak tartotta a hadügyminiszter tervét, mert szerinte az épületekre fizetendő törlesztési részletek külön törvényhozási intézkedés nélkül csak a közös költségvetésbe állíthatók be.1435 1436 1437 1438 1439 A fenti beruházási formáról folyó megbeszélések az elkövetkező években tovább folytatódtak.'436

A katonai büntető perrendtartás reformjáról szóló törvényjavaslat

Az új véderő törvényjavaslatnak parlament általi elfogadására a honvédelmi miniszter csak akkor látott esélyt, ha előtte a katonai büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslat körüli vita nyugvópontra kerül. A perrendtartás első kész tervezetét a közös hadügyminiszter 1902-ben hozta nyilvánosságra.'437 Mivel ezt a munkát csak a két honvédelmi miniszter közreműködésével készítették el, a társminisztériumok részéről megfogalmazott kifogások következtében alapos átdolgozásra szorult. A perrendtartásról a magyar és az osztrák honvédelmi miniszterek, valamint a két igazságügy-miniszter képviselői a közös hadügyminiszter vezetésével 1903. februárban és márciusban Bécsben, majd májusban Budapesten további megbeszéléseket folytattak. Az elkészített tervezetet a hadügyminiszter 1903. július 20-án küldte meg véleményezésre Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök részére. Ezzel egy időben Kolossváry Dezső honvédelmi miniszter arra kérte a miniszterelnököt, valamint a horvát bánt, hogy a tárcaközi egyeztetések eredményéről 1903 októberében tájékoztatást kapjon.'438

A kormányváltás következtében módosították a korábban tervezett határidőket, ezért a törvénytervezetet csak 1904. május 9-én vitatta meg a minisztertanács. (1904. május 9./3.) Még ezen a napon került a kormány elé a horvát bán, több alkalommal egyeztetett javaslata (1904. május 9У4.), valamint május 31-én a végrehajtási záradék. (1904. május 31./47.) A törvényjavaslat katonai törvénykezési nyelvről szóló részének átdolgozásánál a kormány tagjai a Szabadelvű Párt által 1903. szeptember 28-án megválasztott kilenctagú bizottság programját vették alapul. (1904. július 1./40.) A kormánypárt 1903. október 28-án fogadta el a bizottsági javaslatot, amely kimondta: „A szóbeliség és nyilvánosságra alapított eljárásnál a magyar állam nyelve érvényesítendő. Ennek módozatait az előterjesztendő törvény lesz hívatva megállapítani.”'439 A kormány által elfogadott javaslat a magyar korona országaiban működő igazságügyi szerveknél jelentősen

1435 MNL OL К 26-1908-XLI-3556. Az igazságügy-miniszter tájékoztatója a miniszterelnök részére. 1904. szeptember 15.

1436 MNL OL К 26-1908-XLI-3556. Polónyi Géza igazságügy-miniszter felterjesztése Wekerle Sándor miniszterelnök részére. 1906. május 30.

1437 A reform fontosságára jellemző, hogy a katonai bíróságok az 1889. évi VI. törvény alapján még az 1855. évi katonai büntető törvénykönyvet alkalmazták. (MNL OL 148-1903-19-504. Plósz Sándor igazságügyminiszter felirata Széli Kálmán miniszterelnök részére. 1903. január 30.)

1438 MNL OL К 26-1907-XLI-3563. A honvédelmi miniszter felirata a miniszterelnök részére. 1903. július 26. Melléklet: Törvényjavaslat a katonai büntető perrendtartásról.

1439 Figyelmet kellett fordítani a Szabadelvű Párt katonai programjának 6. pontjára is, amely kimondta, hogy „az 1868. évi XXX. törvénynek a Horvát-Szlavón országokra vonatkozó rendelkezései nem érintetnek.”