Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium

A tárgyalások megkezdése mellett fontos volt a hatóságok számára, hogy az aratást megzavaró, kóborló sztrájkolok szervezőit megtalálják. Már június 27-én világossá vált, hogy a sztrájkolok legnépesebb gyülekező helye Ozorán [Tamási járás - S. L.] található. Erre utalt Gyérei Richard nagybérlő segélykérő távirata, amely szerint: „Döbrönte [Veszprém vármegye, Pápai járás - S. L.] gazdaságomba kóborló arató és cseléd csapatok betörtek, onnan összes cselédemet elhajtották, aratóim munkát megtagadva csatlakoztak, hatóság által teljesen elhagyatva, védtelenül állunk, Ozora község és pusztákra azonnali karhatalom kirendelése védhet csak meg a legrosszabbtól.”455 A Veszprém vármegyei alispán 1905. június 28-án, tolnai kollégájának küldött távirata is erről tanúskodik: „Hivatalosan tudomásomra jutott, hogy ozorai szocialisták egyik vezére Miklós István ozorai lakos, kinél éjjeli gyűlések tartatnak, kérem ellene a megfelelő eljárás foganatosítását azonnal elrendelni.”456 A Tolna megyei alispán a kérés alapján karhatalmat küldött Ozorára, és a katonaság eltávolította az ott tartózkodó 700 idegen sztrájkolót a községből.

A munkabeszüntetések által kisebb mértékben érintett Fejér megyében - a sajtóban megjelenő hírek szerint - a sztrájkok értelmi szerzői „a közeli fővárosból kiránduló szocialista izgatok” között keresendők.”457 Rassovszky Julián, a Dunaföldvári járás főszolgabírója véleménye szerint: „A sztrájk oka a szocialista agitátorok működésében kereshető, bár kinyomozni nem lehetett. Egyesek Budapestre is felutaztak, ahol kellően kioktatták őket, hogy milyen határig mehetnek el követeléseikkel a maguk sérelme nélkül. Általános követelésük volt őszi gabonából a 8-dik, tavasziból pedig a 7-dik rész, ez a kitanításra utal. Hasonló mozgalmakat csak kedvezőbb aratási szerződésekkel lehet megelőzni.”458

A sztrájkolok főhadiszállásának számító Tolna megyében 1905. július első napjaira a legtöbb gazdaságban sikerült az aratás folytatásához szükséges megállapodásokat tető alá hozni. A békés megegyezések létrejöttét elősegítette, hogy a sztrájkra buzdító idegeneket a hatóságok eltávolították a megyéből, és a békéltető tárgyalások során a feleket rábeszélték a kölcsönösen előnyös munkaszerződések megkötésére. Ahol a munkások és a birtokosok közötti megegyezés nem jött létre, ott a csendőrök és a karhatalmi feladatra kirendelt katonaság védelme mellett alkalmi munkavállalók, illetve a Mezőhegyesi Ménesbirtokról érkező tartalékmunkások végezték el az aratást.459 1355 1356 1357 1358 1359

1355 MNL MNL Tolna Megyei Levéltára 7468/1905. alispáni szám, alapszám: 7190/1905. Gyérei Richárd nagybérlő távirata Tolna vármegye alispánja részére. 1905. június 27.

1356 MNL Tolna Megyei Levéltára 7523/1905. alispáni szám, alapszám: 7190/1905. Veszprém vármegyei alispán távirata a Tolna vármegyei alispán részére. 1905. június 28.

1357 Székesfehérvár és Vidéke. 1905. július и. Aratósztrájk a megyében

1358 MNL Tolna Megyei Levéltára 8075/1905. alispáni szám, alapszám: 7190/1905. A Dunaföldvári járás főszolgabírójának jelentése a Tolna vármegyei alispán részére. 1905. július 27. - A Szociáldemokrata Párt országos kongresszusa kimondta, hogy a párt „minden erejével oda fog törekedni, hogy a párthoz tartozó földművelő munkások szervezetei a vidéken mindenhol, lehetőleg minden községben létesíttessenek, éppúgy, mint a szocialista ipari munkások városi szervezetei, [...] Különösen arra kell törekedni, hogy az idegen nemzetiségekhez tartozó földművelő munkások, nevezetesen a szerbek, tótok és románok ezen szervezetekbe bevonassanak.” (MNL OL К 149-1905-1-210. Zombor város főkapitányának jelentése a főispánhoz. 1905. május 3.)

1359 Mezőhegyesről 1905. június 30-át követően a földművelésügyi miniszter utasítására érkeztek munkások Tolna megyébe. (MNL Tolna Megyei Levéltára 7612-7613/1905. és 7865/1905. alispáni szám, alapszám: 7190/1905.)

343