Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium
Földigénylések Az aszály sújtotta területeken bekövetkezett létbizonytalanság felerősítette a nincstelen földművesek azon igényét, hogy a kormány ne segélyekkel, hanem a megélhetést biztosító termőföldek juttatásával oldja meg a problémáikat. Például Balmazújváros lakói azzal a kérelemmel fordultak Tisza István miniszterelnökhöz, hogy a 38 000 holddal rendelkező Semsey család birtokából bérlet címén földterületet kapjanak. Indoklásuk szerint a település 11 556 lakosából 8400 fő semmiféle földingatlannal nem rendelkezik, és hiába kaptak 20 ezer korona segélyt, ez a 800 rászoruló család számára csak átmeneti könnyítést jelentett.'360 A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Szajol község lakói radikális eszközökhöz folyamodtak, amikor földfoglalásra szánták el magukat. Az 1904. augusztus 9-én történt zavargások során a gr. Almássy család birtokán a csendőrség a földfoglalást csak úgy tudta megakadályozni, hogy a fegyverét használta.1360 1361 Szőlőtermesztés A szőlőtermesztés területén jelentkező kormányzati feladatvállalás a Tisza kormány időszakában is a filoxéra által elpusztított ültetvények felújításának támogatását, valamint a szakismeret terjesztését jelentette.'302 Az 1875-ben Pancsován felfedezett filoxéra, az 1904. évre már 3402 község határában pusztított és csak Vas, Beszterce-Naszod, Kolozs és Szeben vármegyékben maradtak a vésztől érintetlen területek. A régi ültetvények védelmére és a szükséges talajfertőtlenítésére, az 1904. folyamán állami támogatással - rekord mennyiségű - 36 850 mázsa szénkéneget osztottak ki.'363 (1904. december 18./17.) A szőlővesszők és szőlőoltványok előállításának támogatását, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az állam vállalta, de a jelentős mennyiségű újratelepítés következtében a minisztérium 1904-ben 19 kisebb területű szaporító telep munkáját feleslegesnek tartotta, ezért elrendelte megszüntetésüket.'364 Az állami kezelésben megtartott telepeken 1904. folyamán 38,4 millió darab amerikai, 4,2 millió európai szőlővesszőt és hárommillió szőlőoltványt állítottak elő és bocsátottak a birtokosok rendelkezésére.1365 1366 Az elpusztult hegyvidéki szőlő amerikai alanyokkal történő felújításának, valamint a homoki szőlőtermesztés fellendítésének köszönhetően'366 1904-ben már közel 3,5 millió hektoliter bor került a pincékbe. Ez a mennyiség fedezte a hazai szükségleteket, ezért a külföldi borok behozatala lényegében feleslegessé vált. 1360 MNL OL К 184-1904-VII-4492. A balmazújvárosiak kérvénye Tisza István miniszterelnök részére. 1904. július 10. 1361 MNL OL К 26-1904-4158. Az igazságügy-miniszter felterjesztése a miniszterelnök részére. 1904. augusztus 30. 1362 1904-ben elkészült egy tervezet a szőlészeti szakszolgálat átalakításáról, de ezen a téren nem került sor gyakorlati intézkedésekre. (MNL OL К 178-1904-7972. Tervezet a szőlészeti szakszolgálat újjá szervezésére. 1904.) 1363 A borvidékeken 63 bizományosi szénkéneg raktárt tartott fenn a minisztérium. (MNL OL К 27.1904. december 18./17.) 1364 Ezzel a tendenciával ellentétesen a kincstár átvette a főváros kezelésében lévő X. kerületi szőlőtelepet. (MNL OL К 27.1904. május 31./42. és 1905. február 8./33.) 1365 Évkönyv 1904,1905.104. 1366 Bővebben lásd: Balázs, 2014.; Beck, 2005. - A vész előtti években átlagosan 4,5 millió hektoliter bor termett. 344
