Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium
ezért az elítéltek ott helyben nem zárhatók el”.’349 Válaszában Dőry Pál alispán arra figyelmeztette a főszolgabírót, hogy az ügyészségi fogházban összesen ötven fő helyezhető el, az ítéletnek azonnali végrehajtását ezért csak a veszélyes elkövetőkkel szemben ajánlotta alkalmazni. Nagy István a Dombóvári járás főszolgabírója 1905. június 26-án kelt táviratában arról tájékoztatta a vármegye abspánját, hogy a „mai napon járásomban aratómunkások legnagyobb része szerződéses kötelezettségük teljesítését megtagadta”.’350 A következő napon tovább romlott a közbiztonság, mert Tamási járásból érkező sztrájkolok Gyulaj község [Dombóvári járás - S. L.] lakóit a mezőről hazazavarták, a gazdák még a saját földjükön sem dolgozhattak, továbbá Görbőre [Simontomyai járás - S. L.] érve a szőlőmunkásokat is jó darabon magukkal hurcolták. Ezzel egy időben Tolnából, Törökkoppány [Somog y vármegye, Igali járás - S. L.] határában sztrájkolok tódultak át Somogy megyébe, ahol az aratókat munkabeszüntetésre kényszeríttették. Ezért Somogy vármegye főjegyzője táviratban kérte a szomszédos megye alispánját, hogy a sztrájkoló idegenek vándorlását akadályozza meg.'35' A csendőrség és a katonaság mozgósítása ellenére a sztrájkolok minden szomszédos megyébe eljutottak. Erre utal, hogy 1905. július 4-én, a Székesfehérváron megjelenő újság arról számolt be, hogy a „Tolna megyei nagy aratósztrájk hullámai - úgy látszik - átcsaptak vármegyénkbe is. Tegnap délután Heltay Jenő sárbogárdi főszolgabíró két század katonaság küldését kérte az alispántól a Kálóz [Fejér vármegye, Sárbogárdi járás - S. L.] községben és a környékbeli pusztákon kitörőben lévő aratósztrájk miatt.’”352 Ugyanez az újság 1905. július 6-án már arról tudósított, hogy „a szomszédos Veszprém megyéből az aratósztrájk átharapódzott vármegyénk területére is.’”353 Az eseményekről naponta tájékoztatást kérő földművelésügyi miniszter arra buzdította a gazdákat, hogy békés megegyezéssel igyekezzenek véget vetni a munkabeszüntetéseknek. A Simontomyai járás főszolgabírója 1905. június 26-án arról tájékoztatta az alispánt, hogy Mechwart birtokos megkezdte a tárgyalásokat a sztrájkolókkal. Az aratók követelése: gabonából a nyolcadik rész; hordásnál páronként öt korona, vagy óránként 30 fillér egy munkásnak; munkaidő reggel hat órától este hét óráig; a munkaadó a részüket köteles kicsépeltetni és a lakásukra szállíttatni; elemi csapás esetén holdanként 150 kilogramm rész, valamint harmadosként minden kapásnövényt az aratók kapjanak meg.’354 A túlzónak minősített követelések ellenére június 28-án a Mechwart birtokon a tárgyalás eredményesen lezárult, és az aratók felvették a munkát. Bern Lajosnégörbői lakos aratói pedig hét mázsa gabona biztosítása és a már felvett négy korona előleg megtartása mellett álltak munkába. 1349 1350 1351 1352 1353 1354 1349 MNL Tolna Megyei Levéltára 7343/1905. alispáni szám, alapszám: 7190/1905. A Dombóvári járás főszolgabírójának jelentése Tolna vármegye alispánja részére. 1905. június 24. 1350 MNL Tolna Megyei Levéltára 7423/1905. alispáni szám, alapszám: 7190/1905. A Dombóvári járás főszolgabírójának távirata Tolna vármegye alispánja részére. 1905. június 26. 1351 MNL Tolna Megyei Levéltára 7474/1905. alispáni szám, alapszám: 7190/1905. Somogy vármegyei főjegyző távirata Tolna vármegye alispánja részére. 1905. június 27. 1352 Székesfehérvár és Vidéke. 1905. július 4. Aratósztrájk kitörőben. 1353 Székesfehérvár és Vidéke. 1905. július 6. Aratósztrájk a megyében. 1354 MNL Tolna Megyei Levéltára 7422/1905. alispáni szám, alapszám: 7190/1905. A Simontomyai járás főszolgabírójának (Gyönk) távirata Tolna vármegye alispánja részére. 1905. június 26. З42
