Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium
hére ii 168 429 koronát használhattak fel (1904. október 13./28.),'326 valamint a törvény- hatóságok az útadó terhére - tíz évi futamidővel - kamatmentes kölcsönöket igényelhettek.'327 (1904. október 21./24.) Aberuházási alap terhére biztosított előlegek nagysága 3600 és 53 000 korona, a segélyeké pedig 5000 és 40000 korona között mozgott.'328 Szintén a beruházási alapból biztosított soron kívüli kiutalások összege a 74 ooo-től 1,2 millió koronáig terjedt, a legnagyobb támogatást Bihar és Sáros vármegye kapta. Az ármentesítő társulások 1905-ben végzendő munkáira a legnagyobb, 3-3 milliós kiutalást Csongrád és Temes vármegyék használhatták fel. Az általánostól eltérő, új igényt tükrözött Túróc vármegye főispánjának felterjesztése, aki a miniszterelnöktől azt kérte, hogy a beruházási keretből támogatott munkák terhére az „önerőnkből el nem készíthető távbeszélő hálózat létesítését is felvétetni, illetve közrehatni méltóztatnék, hogy ezen távbeszélő hálózatnak a vármegye területén államköltségen való felállítása lehetővé tétessék.”'329 A kérést a véleményező kereskedelemügyi miniszter azzal utasította el, hogy a távbeszélő hálózat állami költségen egyik vármegyében sem készíthető el.'33° Azok a települések, ahol a szárazságon kívül még tűz és jégkárok is sújtották a lakosságot, a kormány határozata szerint - tízévi törlesztési kötelezettség mellett - 221 000 korona segélyben részesültek. Ennek keretében kaptak állami támogatást Gyöngyös város és Kiszucaújhely, (1904. október 21./6.), Singler és Majthén (1905. február 8./13.), Hunfalu és Garamlök (1905. május 4./13.), valamint Somosd községek. (1905. május 18./11.) Az állami segélyre azért volt szükség, mert a lakosok nem rendelkeztek a kárukat megtérítő biztosítással.'33' Az aratósztrájk elleni kormányzati intézkedések Az 1903. évi aratási időszakban tizenkilenc gazdaságban összesen 1100 szerződéses munkás és in cseléd tagadta meg a munkát, de a birtokosokkal folytatott tárgyalás a legtöbb esetben békés megegyezéshez vezetett. Kivételnek számított az alábbi két eset: a Bihar megyei Bihardiószegen a szerződésben vállaltakat megtagadó munkások vezetőit a katonaság távolította el, valamint Csekonics Endre Torontál megyei birtokán a csendőrségnek negyven főt kellett eltávolítania ahhoz, hogy az aratás elkezdődhessen. A Földművelés- ügyi Minisztériumban a szociális mozgalmak terjedésének fő okát abban látták, hogy a birtokosok engedtek a szerződés előírásait be nem tartók követelésének, illetve a pénzbeli 1326 1327 1328 1329 1330 1331 1326 MNL OL К 26-1905-XLI-3850. Kimutatás a vármegyék részére biztosított állami támogatásról. 1904. december. - A több mint négymillió korona kamatmentes hitelből a törvényhatóságok 1,2 milliót útépítésre, 2,8 milliót pedig ármentesítésre használhattak fel. 1327 MNL OL К 26-1905-XLI-468. Az 1904. évi szárazság és egyéb elemi károk folytán beállt ínség enyhítésére szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat indoklása. 1904. 1328 A vármegyékben a segély 73%-át utak építésére és karbantartására, 27%-át pedig vízelvezető árkok és csatornák létrehozására használták fel. 1329 MNL OL К 26-1904-XLI-468. Túróc vármegye főispánjának felterjesztése a miniszterelnök részére. Túrócszentmárton, 1904. december 27. 1330 MNL OL К 26-1904-XLI-468. A kereskedelemügyi miniszter felterjesztése a miniszterelnök részére. 1905. január 25. 1331 A Belügyminisztériumtól segélyben részesültek Alsószalók, Bodony, Szuszaújhely, Bodzásújlak és Topánfalva tűzkárosult lakói. A segély mértéke általában személyenként 50 koronát tett ki. (MNL OL К 148-1904-7-4101-5301. Tűzkárosultak segélyezése. 1904.) 337
