Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium
napszámbérek bevezetését szorgalmazták. Ezzel megsértették az 1898. évi II. törvényt, amely kötelezővé tette a termény és pénzbeli szolgáltatás együttes alkalmazását. 1904. tavaszán a Földművelésügyi Minisztériumban az előző évinél is részletesebb tervet készítettek annak érdekében, hogy az aratási munkák zavartalan elvégzését biztosítsák. A kormány tudomására jutott, hogy a szociáldemokraták országos aratási sztrájk megszervezését tűzték ki célul. A követeléseik között az aratási szerződések megváltoztatása mellett a paraszti földvásárlás állami támogatása is szerepelt. Különösen a kincstári birtokok felparcellázását szorgalmazták.432 A szociáldemokraták követelésével szemben a földművelésügyi miniszter a földek eladása helyett a bérletek kialakítását szorgalmazta, mert a szociális mozgalmakban részt vevő paraszti réteg - különös tekintettel a nemzetiségiekre - kézben tartását így látta megoldhatónak.'333 A földművelésügyi miniszter 1904. május 7-én Tisza István részére készített felterjesztésében,'334 illetve ezt követően a május 9-én (1904. május 9У2.) tartott minisztertanácsi ülésen az alábbi, fontosabb intézkedések megvalósításához kérte a társminisztériumok támogatását: a Felvidékről és Székelyföldről felfogadott kaszásokból Mezőhegyesen 5000, Kisbéren és Bábolnán 2000-2000 fős munkástartalék (sztrájktörők) szervezése; a három hétre felfogadott aratókat a földbirtokosok az előző évi feltételekkel vehetik igénybe; a szabad munkaerőről országos felmérés készítése annak érdekében, hogy szükség esetén a közigazgatási hatóságok útján a sztrájkolok helyére vezényelhetők legyenek; válságos helyzetben a ménesbirtok szerződéses munkásai és cselédei mellett a méneskari katonák, továbbá a vidéki törvényszéki foglyok munkaereje is igénybe vehető, ebben az esetben a ménesbirtokról elvezényelt munkásokat aratógépekkel kell helyettesíteni; a mezőgazdasági munkákban jártas katonák aratás idejére szabadságot kapjanak; a gabona betakarításának idején a közmunkákat szüneteltessék és az így felszabadult munkaerő az aratásban vegyen részt; kérni fogja az osztrák kormányt, hogy szükség esetén Galíciában is toborozhassanak aratókat. A kormány álláspontját a miniszterelnök 1904. május 18-án a főispánok részére kiadott utasítása tartalmazta.'335 Az utasításban foglaltak szerint - a munkások követelésével ellentétben - a munkanap nem reggel 6 órától este 6 óráig tart, hanem az 1898. II. törvény értelmében napkeltétől napnyugtáig, hacsak a felek között létrejött szerződés erről máskép nem rendelkezik. Felhívja a figyelmet továbbá arra, hogy sztrájkról csak akkor beszélhetünk, ha a munkások a szerződés ellenére megtagadják a vállalt munka elvégzését. Amennyiben a vita a bérek nagyságáról szól, az csak az érintett felekre tartozik. Ebben az esetben a hatóság megegyezést segítő feladata csak az lehet, hogy a karhatalom segítségével fellépjen azon munkások ellen, akik megfélemlítéssel igyekeznek a szerződések megkötését akadályozni. A birtokosok védelmére a miniszterelnök csendőr- 1332 1333 1334 1335 1332 MNL OL К149-1904-1-162. Tisza István, mint belügyminiszter leirata a főispánokhoz. 1904. március 1. 1333 MNL OL К 149-1904-1-190. A földművelésügyi miniszter felterjesztése Tisza István miniszterelnök részére. 1904. február 27. 1334 MNL OL К 26-1904-VII-2220. A földművelésügyi miniszter felterjesztése a miniszterelnök részére az aratási munkák biztosítása érdekében tett intézkedésekről. 1904. május 7. 1335 MNL OL К 148-1904-26-3113. Tisza István miniszterelnök leirata valamennyi főispán részére. 1904. május 18. 338
