Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium

• A Baja-bátaszéki elsőrangú fővonal és Dunahíd építésére 8 ooo ooo K1221 (1904. július 1./24.)

• A Gombos-erdődi vonal átépítésére és a dunai gőzkomp helyett létesítendő Dunahíd építésére 7 ooo ooo К

• A Galánta-zsolnai vonalon fektetendő második vágányra 18 ooo ooo К

• A fiumei kikötőnek vasúti berendezésekkel leendő kiegészítésére 5 ooo ooo К

• Egyes állomások teljesítőképességének fokozására 5 ooo ooo К

• Mozdonyoknak, Ш. motorkocsiknak beszerzésére 7 ooo ooo К

• Az 1897. évi XXX. törvényben megállapított államvasúti beruházások befejezésére és hasznosítására 21 300 ooo К

• Az Ogulintól a határig Bihács irányában a vonal tervezési és építési költségeire 10 ooo ooo К

• Ezenfelül további 4 080 ooo К az Ungvölgyi HÉV megváltására és 2 440 ooo К a HÉV vonalának másodrangú főpályává átalakítására 1 460 ooo К vehető igénybe a Marosvásárhely-szászrégeni HÉV állami megváltására.”

A fentieken kívül a költségvetési keretből a kormány az államvasutak kisebb beruházásaira - építmények és felszerelések kiegészítésére, fahidaknak vasszerkezetűekkel való kicserélésére, biztosító berendezésekre, aluljárók korszerűsítésére stb. - 3,7 millió koronát fordíthatott, valamint az 1904. évi XXI. törvény a vicinális vasutak segélyezésére további 1,3 millió koronát biztosított. Az ún. közforgalmú vasútvonalak hossza az 1903. évi 17 703 kilométerről az 1904. évben 17 814 kilométerre gyarapodott, és az állami vonalakon lebonyolított személyforgalomból származó vállalati bevétel az 1903. évi 61,9 millió koronáról 1904-ben 64,4 millióra nőtt.1222

A parlament az alábbi új helyiérdekű vasútvonalak építésérről, illetve a már meglévők engedély-okiratainak egyesítésérről határozott: 1904. évi XVI. törvény a Békéscsaba-békésvésztői HÉV építésének engedélyezése. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút Rt. vonalainak részét képezi, és főleg mezőgazdasági termékek szállítására hozták létre.1223

• 1904. évi XVII. törvény a Balatonszentgyörgy-keszthelyi HÉV folytatásaként a keszthely-tapolcai vonal építésére adott engedélyt. A 25,6 km hosszú vonal a filoxéra vész által sújtott Balaton parti vidék gazdasági felvirágoztatását tűzte ki célul.

• 1904. évi XXV. törvény a Körös-belovári HÉV és a Belovár-verőczei HÉV engedélyokiratainak egyesítése.1224

• 1904. évi XXVI. törvény a Zsebely-csákóvári Hév és a Csákóvár-bókai HÉV szállítási adómentességéről.

1221 Zelovich, 1925. 90-91.

1222 Évkönyv 1904, 1905. 49-59.

1223 MNL OL К 2-A-XV4-13. A kereskedelemügyi miniszter jelentése a Békéscsaba-békésvésztői HÉV engedélyokiratáról. 1906. május 12.

1224 MNL OL К 26-1905-3898. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztése a minisztertanács részére a Kö- rös-Belovár-Verőce-barcsi HÉV belovári állomásától a belovári gőzmalomba vezető szárnyának engedélyezése és az Edvárd tárnába vezető szárnyának felhagyása tárgyában. 1905. szeptember 2.