Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Pénzügyminisztérium
amely a normális gazdálkodás mellett törleszthető. Az előterjesztés szerint a fentiekkel kapcsolatos munkálatokat a pénzügyigazgatóságok keretében létrehozott ún. adórendezőbizottságok végeznék el. A fentiek miatt a minisztérium munkatársai a szokásos központi ellenőrzéseket is csak négy pénzügyigazgatóságnál hajtották végre.1209 * * A magyar cukoripar védelme Pénzügyminiszter tájékoztatása szerint, a Brüsszeli Nemzetközi Állandó Cukorbizottság a Magyarország és Ausztria között tervezett cukor-kontingentálást a brüsszeli egyezménybe ütközőnek mondta ki.I2I° Ezért a magyar kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarország a kontingentálás mellőzésével csak akkor maradhat a brüsszeli egyezmény kötelékében, ha a magyar cukorfogyasztás ellátását a magyar cukortermelés révén más intézkedések segítségével biztosítják. (1904. július 11./1.) A magyar érdekek érvényesítésére csak úgy volt lehetőség, ha a két kormány között olyan megállapodások jönnek létre, amelyek alkalmasak a cukor-kontingentálásra vonatkozó törvényes rendelkezések pótlására. A két pénzügyminiszter 1903. augusztus 28-án megegyezett abban, hogy a magyar kormány egy új törvényjavaslatot készít követeléséről.12” „A cukorra vonatkozó törvények némely határozmányainak módosításáról és kiegészítéséről szóló 1903. évi II. törvény módosításáról” címet viselő javaslat1212 hatályon kívül helyezte a cukorkontingentálásra vonatkozó rendelkezéseket, de felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a közös vámterület két állama közötti cukorforgalom után 100 kg fogyasztási cukorra 3,5 korona, nyerscukorra 3,20 korona illetéket szedjen. Az osztrák pénzügyminiszter a fentieket két feltétellel fogadta el. Nevezetesen, ha a törvényjavaslatot az osztrák parlament az illeték beszedésének visszamenőleges hatálya miatt nem fogadná el, akkor ez a pont törlendő, továbbá az osztrák kormány a most rögzített törvényjavaslatot csak a parlamentáris úton hajlandó törvényerőre emelni.1213 1214 A megállapodást Lukács László pénzügyminiszter 1903. szeptember elején úgy értékelte, hogy ennek alapján megnyílik a lehetőség arra, hogy a magyar cukorfogyasztás teljes mértékben a hazai gyárak piacává váljon.12'4 A fenti megállapodást az osztrák parlament nem hagyta jóvá, ezért a magyar kormány pénzügyminiszteri rendelettel szándékozott a cukorforgalom kérdését rendezni. Az osztrák kormány - az egységes piac elvéhez ragaszkodva - elutasította a budapesti 1209 A Pénzügyminisztériumban a törvényjavaslat elkészült, de nem került a parlament elé: „A magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről szóló 1899. évi VI. törvény határozatainak érvényben tartásáról.” 1904. október. (MNL OL К 26-1904-6152.) - A törvényjavaslat elkészítését indokolta, hogy a fenti törvény hatálya 1904. december 31-éig szólt. (További előterjesztés: 1905. június 21. MNL OL К 2-AXIV-5.) utó MNL OL К 27. 1904. július 26У2. (Előzmények: Uo. 1903. július 28./1 és augusztus 5У8. Khuen- Héderváry-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei. Kísérlet a Monarchia cukorpiacának felosztására.) пи A megegyezésben bízva jelent meg az alábbi pénzügyminiszteri rendelet: 113./1903. augusztus 17. Tárgy: A cukoradóra vonatkozó törvényes rendelkezések végrehajtása. (Rendeletik Tára, 1903.1. köt. 831.) 1212 MNL OL К 2—AXIV—2-78. Törvényjavaslat a cukorra vonatkozó törvények némely határozmányainak módosításáról és kiegészítéséről szóló 1903. évi II. te. 5. és 8. §-ai módosításáról. 1903. november 24. 1213 MNL OL К 26-1910-XXXVIII-1284. Minisztertanácsi előterjesztés az osztrák cukor fokozódó beözön- lésével szemben teendő intézkedések tárgyában. Budapest, 1904. július. 1214 MNL OL К 26-1910-XXXVTII-1284. Lukács László pénzügyminiszter felterjesztése Khuen-Héder- váry Károly miniszterelnök részére. Budapest, 1903. szeptember 5.
