Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Pénzügyminisztérium
I rendelet-tervezetet, és 1904. július 25-én e tárgyban a két pénzügyminiszter között újabb tárgyalássorozat kezdődött. (1904. július 26У2.) A Monarchián belüli cukorforgalom magyar kívánság szerinti rendezése érdekében meghozandó törvényi intézkedés a Tisza kormány időszakában sem valósult meg. Királyi udvartartás költségei A királyi udvartartás költségeinek felemeléséről 1904 októberében született megállapodás.12'5 A felemelt összegből azon alapoknak évi dotációját is növelték, amelyek a magyar királyi várak és kertek fenntartására (1903. évi 732 000 korona), valamint művészeti célokra (1903. évi 588 000 korona) voltak szánva. 1904. január i-től a magyarországi királyi várak és kertek fenntartására évi 800 000 koronát, a művészeti célokra - többek között az Operaház és a Nemzeti Színház támogatására - 700 000 koronát folyósítottak.i2'6 Pénzügyi támogatások Napirendre került a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémia korszerűsítése is, mert - a pénzügyminiszter szerint - „a természeti és technikai tudományok rohamos fejlődésével szükségszerűen bővített tananyagot a hallgatók nem képesek három év alatt alaposan elsajátítani”. (1904. július 12./17.) Ezért az Akadémiát felváltó Bányászati és Erdészeti Főiskola keretében a négyéves képzést valósították meg. Az öt új tanszékkel együtt a tanszékek számát húszra növelték. A pénzügyminiszter előterjesztésére tárgyalt még a kormány a zsilvölgyi bányákra vonatkozó szerződések meghosszabbításáról (1904. május 31./14.), a kapniki bánya bővítéséről (1904. május 31./12.), az erzsébetvárosi és ferencvárosi dohánygyárak kitelepítéséről Budapestről (1905. február 8./12.), a Sigmond-féle kolozsvári szeszgyár eladásáról (1905. február 28./11.) és a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének alapszabály-módosításáról. (1905. május 4./15.) i2tj Magyarország hozzájárulása az udvartartás költségeihez a történelem folyamán nagyon változó volt. Az udvartartás pénzügyi hivatalának (Hofzahlamt) kimutatása szerint 1692-ben 41%, majd a Rákóczi felkelés idején jelentősen lecsökkent, de 1748-ra 34%-ra emelkedett, amely a század végére 25%-ra mérséklődött. Ferenc József uralkodása elején a 30%-os hozzájárulás 1867-től 50%-ra nőtt. (Az önálló magyar udvartartás követeléséről lásd: Boros-Szabó, 1999. 20-21.) 1216 MNL OL К 26-1910-П-3530. A királyi udvartartás költségeinek felemelése. 1904. október 29. 3°7
