Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Pénzügyminisztérium
zavartalan működéséhez szükséges kiadásokat és bevételeket az 1904. évre megállapított keretek között igyekeztek fenntartani. (1904. november 21./6., december 28./3.) Az országgyűlés az 1905. évre vonatkozóan nem fogadott el költségvetési törvényt, ezért mind a Tisza István, mind a Fejérváry kormány az állami bevételek és kiadások intézésére nem rendelkezett törvényhozási felhatalmazással.1201 Törvényjavaslatok előkészítése A pénzügyi kormányzat által előkészített további törvények: Magyarország és Hor- vát-Szlavón-Dalmátországok között létrejött pénzügyi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1889. évi XL. törvény hatályának újabb meghosszabbításáról szóló 1904. évi VI. törvény;1202 az állami alkalmazottaknak engedélyezendő pótlékokról szóló 1904. évi I. törvény, valamint e tárgyban kiadott 530/1904. M. E. sz. rendelet; a szolgálati biztosíték megszüntetéséről szóló 1904. évi VII. törvény; a m. kir. államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasúti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről szóló 1904. évi XIV. törvény; 1904. évi XXII. törvény. Az Osztrák-Magyar Allamvas- út Társaságtól felvett 10 000 000 К előleg törlesztetlen részének visszafizetéséről. (1904. június 14./31.); Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége, a magyar király legmagasabb udvartartása költségeiről szóló 1904. évi XXIII. törvény. A pénzügyminisztérium munkatársai közreműködtek még: a vármegyei alkalmazottak (tiszti- segéd- kezelő és szolgaszemélyzet) illetményeinek szabályozásáról szóló 1904. évi X. törvény; községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményének szabályozásáról szóló 1904. évi XI. törvény; a m. kir. államvasutak alkalmazottai illetményeinek szabályozására szükséges költségek fedezéséről szóló 1904. évi XVIII. törvény; a cs. és kir. közös hadsereg katonai nevelő- és képzőintézeteinél magyar honos ifjak részére létesített 250 állami alapítványi helyről szóló 1897. évi XXII. törvény módosításáról szóló 1904. évi XX. törvény; a budapesti Nemzeti Színháznál az 1901. évben foganatosított átalakítások és javítások költségeiről szóló 1904. évi XXXV. törvény; az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 1904. évi XXXVI. törvény, valamint a népiskolai közoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII. és a népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat elkészítésében, továbbá az 1905. évi közösügyi előirányzatok megállapításában. Jelentős munkát végzett a minisztérium az 1904. évi XXIV. törvény előkészítésében is, amely az „O Felsége a király védnöksége alatt álló, szegény sorsú tüdőbetegek szanatórium-egyesülete Budapesten” nevű egyesület hárommilbó korona nyereményköl- csönének kibocsátását biztosította. Ezzel a törvénnyel az egyesület engedélyt kapott arra, hogy hárommillió korona névértékű, egyenként öt koronáról szóló, a nyeremények tekintetében is adó- és illetékmentes nyereménykötvényt bocsásson ki. 1201 MNL OL К 2-1908-AXIII-1-3. Az Állami Számvevőség jelentése az 1905. évi zárszámadásról. 1908. december 5. 1202 MNL OL К 26-1905-XXXIV-205. Törvényjavaslat a Magyarország és Horvát-Szlavón-Dalmátor- szágok között létrejött pénzügyi egyezmény becikkelyezéséről. 1904. november 3. Szentesítve: 1904. április 2. (MNL OL К 27.1903. november 23./6.; december 31./32.; 1904. november 5./16.; december 10./22.; 1905. február 28./40.) 3°4
