Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Belügyminisztérium
választójog bevezetését is szorgalmazó párt 1904. április 3. és 5. között tartotta kongresszusát Budapesten. A tanácskozáson elhangzottak szerint „a kormány ténykedése kicsinységek láncolatából áll. Tisza István a gyűléseinket betiltja, az egyesülést rendőrileg elnyomja.” A tanácskozáson résztvevők határozata szerint: képviselőket fognak kiküldeni a nemzetközi szociáldemokrata mozgalom, a II. Internacionálé amszterdami kongresszusára annak érdekében, hogy a külföldi képviselőkkel megismertessék a magyar politikai állapotokat."70 A párt 1904-ben a munkások szervezése mellett egyre több figyelmet fordított a „cselédek és a mezei munkások felbujtására”."7' A Tolna vármegyei főispán jelentése szerint a Szociáldemokrata Párt irányításával Tolna községben az uradalmi cselédek beszervezésével egy Általános Munkás Asztaltársaságot hoztak létre. Az agitáció sikerét jól mutatja, hogy ez a szervezet 1904 tavaszán már 420 tagot számlált, és aktívan közreműködött az aratósztrájk megszervezésében. A május elsejei ünnepségeket a Szociáldemokrata Párt az egész országban próbálta megszervezni, de a főispánok többsége nem engedélyezte a gyűlések megtartását."72 Az országos vasutassztrájk és a Dunántúl déli részét érintő aratósztrájk mellett az 1904. évben több, egy-egy iparágat érintő munkabeszüntetés is történt. 1904. március 25-én, Debrecenben 904 kefegyári munkás szüntette be a munkát. A sztrájkolok vezetői 1904. április 17-én a polgármester tilalma ellenére a város külső részén lévő Olajütőben gyűlést tartottak. A mintegy háromezer fős hallgatóság, a rendőrök felszólítására elhagyta ugyan a rendezvény színterét, de jelentős részük a városháza előtti térre vonult tüntetni. A rendőröket fenyegető tömeg láttán a közrend helyreállítása érdekében a főkapitány katonai karhatalom kirendelését kérte. A megérkező katonaság csak akkor lépett fel a tüntetőkkel szembe, amikor azok kövekkel kezdték dobálni a rendőröket. A rendzavarás során két rendőr sérült meg, és 13 tüntetőt állítottak elő, akiket igazoltatás után - egy fő kivételével - szabadon engedtek."73 A Budapesti Cukrász Ipartestület 1904 áprilisában arról tájékoztatta a kereskedelemügyi minisztert, hogy kilenc cukrászda - közöttük a Gerbaud, Russwurm, August - alkalmazottainak nagyobbik része sztrájkba lépett, és a munkabeszüntetés szervezői a dolgozni szándékozókat tettleg is bántalmazták."74 A hatósági közbelépés eredményeként a munkabeszüntetés rövid ideig tartott. Hasonlóan kisebb sztrájk zajlott le Sátoraljaújhelyen, ahol 1904. június 17. és 21. között a kőművesek bérharcára került sor."75 A kereskedelemügyi miniszter az Országos Ipartanács Előkészítő Bizottságának meghallgatása után előterjesztést készített a miniszterelnök részére, amelyben az „ipari érdekek” szempontjából egyre nagyobb veszély jelentő sztrájkmozgalommal foglalko- 1170 1171 1172 1173 1174 1175 1170 MNL OL К 149-1904-1-314. Rudnay főkapitány jelentése a belügyminiszter részére. 1904. április 7. 1171 MNL OL К 149-1904-1-284. Tolna vármegye főispánjának jelentése a belügyminisztérium részére. 1904. március 30. 1172 MNL OL К 149-1904-1-401, -404, -409, -444. Csongrád, Komárom, Veszprém és Vas vármegye főispánjának jelentése a belügyminiszter részére. 1904. május. 5. és 11. 1173 MNL OL К149-1904-1-325. Hajdú vármegye és Debrecen város főispánjának jelentése a belügyminiszter részére. 1904. április 18. 1174 MNL OL К 149-1904-1-337. A kereskedelemügyi miniszter tájékoztatója Rudnay Béla főkapitány részére. 1904. április 17. 1175 MNL OL К T49-1904-1-552. Zemplén vármegye főispánjának jelentése a belügyminiszter részére. 1904. június 21. 298
