Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Belügyminisztérium
I nemzetiségi mozgalom által támogatott jelöltek az 1905-ös választásokon meglepően jó eredményt értek el. Színházak állami támogatása A Magyar Királyi Operaház állami támogatását az 1903 évi költségvetésben, az előző évihez hasonlóan 496 ezer koronában állapították meg. Az állami költségvetés alapján kiutalt összeg kevésnek bizonyult, mert az Operaház készpénz készlete 1903 novemberében teljesen kifogyott. Az intézet fizetési kötelezettségeinek teljesítésére a kormánytól 35 000 korona segélyben részesült. (1903. december 13./3.) Az 1903. évi zárszámadásból kiderült, hogy a Nemzeti Színház 113100, az Operaház pedig 127 684 korona fedezetlen hiánnyal zárta az évet. A veszteséget a két színház csak úgy volt képes felszámolni, hogy a kormány hozzájárulásával a belügyminiszter a két intézet hiányát, zárszámadási indoklás mellett, túlkiadásként folyósította. (1904. március 25У2.) A színházak pénzügyi mérlege az 1904. évben sem volt jobb. Ezt az évet a Nemzeti Színház 119 201, az Operaház 164 595 korona veszteséggel zárta. A belügyminiszter megállapítása szerint „a két műintézet igazgatói sohasem mutattak be teljesen reális költségvetéseket. Ennek magyarázatául szolgál az a tény, hogy a két műintézettel szemben a közönség igényei annyira fel vannak csigázva, hogy ha a színházak ez igényeket a színházi művész személyzetnek elsőrangú erőkkel való kiegészítésére és a színre hozott művek kiállítása tekintetében csak mérsékelten is kielégíteni kívánják, ez a színházakra oly áldozatokat ró, amelyekre a bevételek teljes fedezetet nem nyújtanak.”1'68 A belügyminiszter a kolozsvári új Nemzeti Színház egymillió korona építési költségeinek nagyobbik felét - 600 000 koronát - bankkölcsön felvételével tervezte előteremteni. A kormány jóváhagyta, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank által 57 évre biztosított hitel törlesztését a Belügyminisztérium a kincstár által a színháznak nyújtott évi 40 ezer korona támogatásból fedezze. (1904. december 10./5.) 1905 őszén kiderült, hogy az építkezéshez még további 220 000 korona kölcsönre van szükség. A kormány 1905. október 18-án tartott ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a hitel fedezetéül a kolozsvári színház állami támogatásának szinte teljes összegét lekössék. A Budapesti Alagúttársidat vámszedési engedélye A Budapesti Alagúttársulat 1857-ben kiadott vámszedési engedélye 1907-ig szólt. Ezért a társulat vámszedési jogának meghosszabbítását kérte a kormánytól. A minisztertanács határozata szerint a vámszedési engedélyről és az alagút - Budapestet megillető - tulajdonjogáról törvényjavaslatot kell benyújtani az országgyűlésnek. (1905. február 8./8.) Munkásmozgalmak A Magyarországi Szociáldemokrata Párt az 1904. évi márciusi ünnepségét 13-án tartotta a Petőfi szobornál. A 10-15 000 főre tehető tömeg - nyugodt körülmények között - a dalárda műsorát követően Bokányi Dezső ünnepi beszédét hallgatta meg."69 Az általános 1168 MNL OL К 27. 1905. november 2./12. Kristóffy József belügyminiszter előterjesztése a minisztertanács részére. 1169 MNL OL К 149-1904-1-226. A budapesti államrendőrség főkapitányának jelentése a belügyminiszter részére. 1904. március 15. (Hanák-Mucsi, 1988.534-546. Az előzményekről lásd: S. Vincze, 1961.) 297
