Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Belügyminisztérium

gos Földhitelintézete és az Országos Központi Hitelszövetkezet képviselői kaptak meghívást.“63 A házigazda a kedvezőbb mezőgazdasági hitelek biztosításától azt remélte, hogy ezzel mérsékelni lehet a nemzetiségi pénzintézeteknek a népszerűségét és ellenőrizhetetlen térnyerését.

Román nemzetiségi mozgalmak

A századforduló első éveit jellemző politikai válság kedvező körülményeket biztosított a nemzeti mozgalmak felerősödéséhez. A gazdasági téren is egyre erőteljesebben jelentkező román nemzetiségi mozgalom a pénzintézetek alapítása és a magyar kézben lévő birtokok felvásárlása terén is jelentős eredményeket ért el.“64 Az úgynevezett szövetkezett pénzintézete 1903. október 19-én, Nagyszebenben megtartott konferenciáján már 44 intézet képviseltette magát. Az igazgatók részvételével megtartott tanácskozáson célul tűzték ki a jelzálog üzletág engedélyeztetését, egy könnyen értékesíthető állampapírokból álló tartalék alap létesítését, valamint a román nemzeti mozgalom központjaként számon tartott Irodalmi és Közművelődési Egylet (ASTRA) pénzügyi támogatását."65 Brassó vármegye főispánjának jelentése szerint a román „propaganda hívei autonóm jogukra támaszkodva hatósági felügyelet nélkül, a beavatkozás lehetőségének teljes kizárásával különböző egyházi és iskolai címek alatt tartanak értekezletet, s irányítják a román nemzetiségi ügyet. Áruló nincs közöttük. Románia mai intelligenciájának nagy részét a brassói intézetek nevelték. De nemcsak a társadalmi összeköttetés, hanem az élénk kereskedelmi érintkezés és gazdasági egymásrautaltság is belejátszik a nemzetiségi mozgalom élénkítésébe.”"66A Belügyminisztérium által a román nemzetiségi mozgalomról 1904. július 20-án tartott tanácskozáson öt erdélyi vármegye főispánja vett részt."67 Maros-Torda, Hunyad, Szeben, Kisküküllő és Brassó vármegye vezetői mind a nemzetiségi mozgalom térnyeréséről számoltak be. A beszámolókból kiderült: az Erdélyben megjelenő román nyelvű lapok csak a Romániából származó pénzküldemények és a pénzintézetek támogatásával képesek magukat fenntartani, a román lakosság a politikai kérdéseket a széleskörű autonómiát élvező egyházi és egyleti összejöveteleken beszéli meg, s a magyar nyelv térhódítása ellen minden megyében tiltakoznak.

A magyar politikusok egymást lejárató közéleti harca nagyban hozzájárult ahhoz, hogy - a korábbi gyakorlattal ellentétben - 1905 januárjában a román nemzetiségi vezetők aktívan részt vettek a választási küzdelemben. Mint korábban emh'tettük, a román 1163 1164 1165 1166 1167

1163 MNL OL К 149-1904-2. t-140. A földművelésügyi miniszter átirata a belügyminiszter részére. 1904. február 20.

1164 MNL OL К 26-1904-XIV-741. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter jelentése Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök részére. 1903. június 30. - „Az Albina nagyszebeni pénzintézet és a dicsőszentmártoni pénzintézet (nemzetiségi pénzintézetek) 15 000, illetve 662 252 korona kölcsönt adnak házas beltelkekre. Magyar birtokokat így románok vesznek meg.”

1165 MNL OL К 26-1904-XIV-152. Jegyzőkönyv a román bankok igazgatóinak 3. konferenciájáról. 1903. október 19. A székelyföldi miniszteri megbízott arról számolt be, hogy „az Albina majdnem teljes értékig ad kölcsönt egy székely községben fekvőbirtokra, hogy lehetővé tegye annak románok által való megvételét.” (MNL OL К 178-1904-4893. A székelyföldi miniszteri megbízott jelentése a földművelésügyi miniszter részére. 1903. január 30.)

1166 MNL OL К 26-1904-XIV-152. Brassó vármegye főispánjának jelentése a miniszterelnök részére. 1904.

1167 MNL OL К 26-1904-XIV-152. Feljegyzések a román nemzeti mozgalom tárgyában 1904. július 20-án tartott bizalmas értekezletről. (Lásd még: Szász, 1968.)

296