Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Belügyminisztérium
A pánszláv eszmék magyarországi terjesztését a Prágában alapított „Cseh-Tót Egység” egyesület is hatékonyan támogatta. Az Egyesület szervezésében 1901 decemberében Prágában tanácskozást tartottak, amelyen „ismertették azon művelődési és gazdasági eszközöket, melyek a tót nép nagy tömegének nemzetiségi öntudatra való ébresztésére és a cseh-tót kölcsönösség elméletének megvalósítására, vagyis a tótoknak a magyarosítás alól való kivonására és érzelemben, műveltségben, sőt nyelvben való elcsehesítésére alkalmasnak látszik”.1'53 A résztvevők egyetértettek abban, hogy a cseh hazafias programokba integrálni kell a szlovákokat. A fenti cél megvalósításának eszköztárába sorolták: a sajtó foglalkozzon többet a magyarországi szlovákokkal, a felvidéki megyéket el kell látni cseh tankönyvekkel és sajtótermékekkel, a kultúra terjesztése és a szlovákok gazdasági támogatása érdekében cseh tanítók, lelkészek, orvosok, ügyvédek telepedjenek le a szlovákok lakta megyékben, csehországi iskolákban szlovák fiatalok részére férőhelyek biztosítása, a cseh földművesek és iparosok ne Amerikába vándoroljanak ki, hanem Magyarországra. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a cseh befolyás csökkentése érdekében hat - szlovákok lakta - vármegyére vonatkozó iskolai fejlesztési tervet dolgozott ki. A miniszter elemi iskolák létrehozását javasolta az alábbi vármegyékben: Árva tizenhat községben, Nyitra húsz, Trencsén huszonnégy, Túróc tizenhét, Zólyom tizenhárom, Gömör-Kishont négy községben. A minisztérium számítási szerint a fenti állami elemi népiskolák működtetéséhez 145 tanítói állás rendszeresítésére és az iskolák felépítéséhez 902 000 koronára lenne szükség.“54 A pánszláv eszmék terjesztése érdekében 1904 őszén Belgrádban tervbe vették, hogy a szláv jótékonysági egyesületek szervezetének mintájára, a szlávok lakta vidékeken egyleteket fognak alakítani. A belügyminiszter értesülése arról szólt, hogy erre a célra Moszkvából 25 ezer rubel már megérkezett a szerb fővárosba."55 Belgrádban támogatásra talált az úgynevezett szláv föderáció terv is, amelyhez - Ferenc József halála után - Oroszország, Bulgária és Szerbia mellett Magyarország is csatlakozna."56 Német nemzetiségi mozgalmak Már Széli Kálmán miniszterelnök 1902. július 5-én felhívta a belügyminiszter figyelmét arra, hogy „a pángermán mozgalom veszélyes voltát jelentékenyen növelné, ha az külföldről szítatnék. [...] A délmagyarországi mozgalom már magára is vonta Szögyény úr, berlini nagykövetünk figyelmét, s a nagykövet jelentése alapján a közös külügyminiszter úr fel is kért, hogy e mozgalom tekintetében közöljem vele a m. kir. kormány álláspontját, mely alkalomadtán az illetékes német tényezőknél kellő nyomatékkai szóvá is tétetnék.”"57 A miniszterelnök egyben arra kérte a belügyminisztert, hogy „amennyiben 1153 1154 1155 * * 1153 MNL OL К 255-1903-16. t-3020. A vallás- és közoktatásügyi miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1903. július 2. 1154 MNL OL К 255-1903-16. t-3020. A vallás- és közoktatásügyi miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1903. július 2. 1155 MNL OL К 149-1904-2. t-938. A belügyminiszter átirata a külügyminiszter részére. 1904. november 28. iij6 MNL OL К149-1903-2. t-1013. A belügyminiszter átirata a külügyminiszter részére. 1903. október 18. iij7 MNL OL К 149-1906-2. t-650. A miniszterelnök átirata a belügyminiszter részére. 1902. július 5. 294
