Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Tisza István ügyvezető kormány élén
tárgyaló Kossuth Ferenc a miniszterelnök levelét köszönettel nyugtázta, majd rövidesen egy újabb levélben a következőket közölte: „Nehogy valami félreértés legyen közöttünk kötelességemnek tartom Veled tudatni, hogy arra vállalhatok felelősséget, hogy a Ház megalakulásakor nem lesz a mi pártunk részéről semmi felszólalás, de amint már jeleztem, nem lehet meghátráltatni azt, hegy a korelnök elmondja azt, amit jónak lát, és hozzá kell tenni még, hogy a megválasztott elnök is minden bizonnyal el fogja mondani székfoglaló beszédét, amiben azt hiszem az elnököt megakadályozni nem lehet, más felszólalás azonban nem lenne.”958 Az országgyűlés megnyitásáról Bécsben Khuen-Héderváry is tanácskozott, illetve kihallgatást kért a királytól. Az audiencián elhangzottakról a király személye körüli miniszter levélben tájékoztatta a miniszterelnököt: „Ez alkalommal azonban nem hallgattam el ő Felségének, hogy én már a január 27-én tartott minisztertanácson adtam annak kifejezést, hogy legcélszerűbb lenne az országgyűlés elnapolását királyi leirattal azon időpontig kimondani, míg az új kormány meg nem alakul.”959 960 961 A miniszter szerint olyan kormány megalakulására, amely a megválasztott új elnökségnek megfelel, nincs remény. Azon kívül a „megválasztott elnök, elnöki megnyitó beszédében az ország képviselete nevében fogja annunciálni [megjeleníteni - S. L.] az ország és nemzet politikai céljait, és pedig oly momentumban, mikor senki sem tehet ellene óvást, mert erről gondoskodni fog a szövetkezett ellenzék.” A levélíró szerint az uralkodó optimistának nem mondható válasza: a dolgok már annyira zavarosak, hogy ennél csak az lesz a nagyobb baj, ha mindannyian egyetértenek. Az országgyűlés 1905. február 17-én tartotta első ülését, a korelnöki tisztet betöltő Madarász József az elnöki széket az alábbi nyilatkozattal foglalta el: „Először mindazt, ami régi szabályaink és alkotmány értelmében törvényeink ellenére akár elnök, akár kormány, akár bárki más cselekedett, kötelességem itt e helyről utólag is törvénytelennek és érvénytelennek kijelenteni. [...] Második kötelességem ennélfogva magától értetődik, hogy én csakis a régi házszabályok, igazi házszabályaink alapján vagyok képes és kész - mert másként nem vezetném - vezetni a Ház tanácskozásait.”900 A parlamenti ülés az ellenzéki koalíció választási győzelmének hangos ünneplésével ért véget. A második ülésnapon, február 18-án az országgyűlést megnyitó királyi kézirat felolvasására, a mandátumok beadására, az osztályok kisorsolására került sor. A parlament legmagasabb tisztségviselőinek megválasztásánál az ellenzéki többség akarata érvényesült. Az 1905. február 21-én megtartott szavazás eredményeként a Ház elnöke Justh Gyula lett, alel- nöknek pedig Bolgár Feremet és Rakovszky Istvánt választották. A háznagyi méltóságot Tóth János nyerte el.96' A Szabadelvű Párt 1905. február 18-án tartott ülésén elkészült a 958 MREZSLT 44/a. f. Tisza iratok 3. cs. 9.1.154-155. Kossuth Ferenc levele Tisza István részére. 1905. február 14. - A levélből kiderül: Kossuth Ferenc a kihallgatáson ígéretet tett a királynak arra, hegy az országgyűlés nyugodt körülmények között fog megalakulni. 959 MREZSLT 44/a. f. Tisza iratok 3. cs. 9. t. 60-61. Khuen-Héderváry Károly levele Tisza István részére. Bécs, 1905. február 15. 960 Az 1905. évi február hó 15-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. I. köt. 1. országos ülés. 1905. február 17. - Ezen a napon a főrendiház is megtartotta első ülését. 961 Az 1905. évi február hó 15-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. I. köt. 3. országos ülés. 1905. február 21. Jegyzők lettek: Hammersberg László, Posgay Miklós, Salamon Géza, Szakáts Zoltán, Zboray Miklós, Hertelendy László.
