Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Az egyesül ellenzék képviselőházi "győzelme"

jenző szimpatizáns csatlakozott. Az ellenzék tagjai az előzetes híresztelés alapján a parla­ment bejárata előtt fegyveres kordonra számítottak, de csak a kapun belül várta őket Rogolya rendőrfelügyelő, aki egyenkénti belépésre kérte meg a képviselőket. Az élen ha­ladó Ugrón Gábor a bevonulás akadályozására hivatkozva szóváltásba keveredett a fel­ügyelővel, majd az utasításra hivatkozó tisztviselőt Rakovszky István és Zichy Aladár segítségével alaposan összeverték, és szó szerint kidobták a térre. A szerencsétlenül járt rendőr a téren próbálta bizonygatni, hogy csak az illetéktelenek belépését kívánta meg­akadályozni.87' A terembe lépő képviselők azonnal az elnöki pulpitus körül mozdulatla­nul álló teremőrök szidalmazásába kezdtek, és távozásra szólították fel őket. Amikor vi­lágossá vált, hogy a teremőrök nem engedelmeskednek az ellenzéki képviselők utasításá­nak, felröppent a támadásra buzdító jelszó: „Ki a darabontokkal!”87" Ezt követően a törvényesség visszaállítását követelő ellenzéki képviselők a védekezés jogától megfosz­tott őröket összeverték, a lépcsőkön lelökdösték és ruháikat megtépték.871 872 873 A mintegy másfélszáz képviselő élharcosai a sikeres ütközeten fellelkesülve a Perczel Dezső által megszentségtelenítettnek nyilvánított elnöki pulpitust, valamint a miniszteri bársony­székeket darabokra törték.874 A kormánypárti képviselők akkor érkeztek meg, amikor az egyesült ellenzék tagjai már az általuk átrendezett ülésteremben a romok felett fényképeket készítettek. A kép­viselőtársai kíséretében megjelenő Tisza Istvánt a bántalmazástól Andrássy Gyula men­tette meg azzal, hogy tekintélyt parancsokban szorosan a miniszterelnök mellé lépett. Amikor a Szabadelvű Párt tagjai látták, hogy a parlamenti ülés megtartására nincs re­mény, átvonultak a Lloyd-klubba, ahol déH tizenkét órakor tanácskozást tartottak. A megbeszélésen Tisza István az ellenzéki képviselőkre utalva kijelentette: „Sok mindenre képesnek tartottam azokat az urakat, de egy ilyen közönséges bűntény elkövetésére és 871 Egyetértés, 1904. december 14. Kidobott rendőrfelügyelő. 872 Egyetértés, 1904. december 14. A káosz. - Az ellenzék által darabontoknak elnevezett parlamenti őrség tagjainak többségét a csendőrség állományából választották ki, akik a teremőrökhöz hasonló fekete attilát viseltek, nemzeti színű karszalaggal. Fegyvertelenül teljesítettek szolgálatot. 873 Feilitzsch Artúr jelentése: „az új teremszolgák közül a teremben bent nyolcán voltak állítva, kesztyűsen. Az elnöki emelvény baloldali feljárójának alsó lépcsőjére négyen voltak állítva, ketten-ketten szembe egy­mással, azon utasítással, hogy ne engedjék meg, hogy bárki is felmehessen az elnöki emelvényre.” A feldü­hödött ellenzéki képviselők a teremszolgákat szidalmazták, megpofozták, és hozzákezdtek a korlátok szétszedéséhez. „Mikor láttam, hegy a szolgákat lassanként mind leráncigálják, felrendeltem magam köré az elnöki emelvényre őket, hegy legalább azt megvédhessem. De ez sem volt lehetséges, dacára annak, hegy teljes és erős hanggal figyelmeztettem a romboló és kiabáló képviselőket, hegy ezek egyszerű terem­szolgák, akiknek a tettlegességet nem szabad viszonozni, mert akkor már széklábak, fadarabok röpültek felénk, egyes képviselők egész az elnöki emelvényig hatoltak, fadarabokkal és széklábakkal kezdték a szol­gákat ütni-verni, akik természetesen egyetlen ütést sem viszonoztak, amikor láttam, hogy egypáran kö­zülük véreznek [...] hogy a végsőkig bántalmazott szolgáknál a fegyelmet továbbra is fenntartani nem le­szek képes, további ok nélküli bántalmazásoktól is őket megóvandó, a jobb oldali lépcsőfeljárón visszavo­nultam velük.” (MNL OL К 2-1905-AVTII-3. Báró Feilitzsch Artúr jelentése. 1904. december 18.) 874 OSZK Kézirattára Quart. Hung. 2955. Berzeviczy, 1903-1905. 82-83. ~ A képviselők a bútorok letört darabjait kezdetben az őrök ütlegelésére használták, de miután azokat kiűzték a teremből, feldöntötték a Ház asztalát, az összetört miniszteri bársonyszékeket és az elnöki pulpitust pedig erre halmozták. A hely­reállítás költségét 1935 korona 65 fillérben állapították meg. (MNL OL К 2-190J-AVIII-3. Schaubach Károly építész szakértői véleménye. 1904. december 16.) - Lásd még: MNL OL K2-1905-AVIII-4. A Mentelmi Bizottság ülésén felvett tanúvallomások. 1905. május 23., 25., 27. és június 6.; Cieger, 2016. 118-123. 232

Next

/
Oldalképek
Tartalom