Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Az egyesül ellenzék képviselőházi "győzelme"
1 védtelen embereknek ilyen gyáva összeszurkálására nem tartottam őket képesnek.”875 A történtek ellenére a miniszterelnök, bátorítva párttársait, reményét fejezte ki, hogy „nyugodtan teljesíthetjük egyelőre kötelességünket ebben a Házban, és elintézhetjük azokat a törvényjavaslatokat, amelyek elintézése a törvényes állapot fönntartása végett szükséges”. A tanácskozáson nem tértek ki arra, hogy a kormánypárt nagy hibát követett el azzal, hogy a korán érkező ellenzéki képviselőknek teljesen átengedte az üléstermet, akik így szabadon garázdálkodhattak. A koalíció vezetői elérték céljukat, az ülés megtartása lehetetlenné vált, és a közvélemény előtt fényes győzelmet arattak. Tisza Istvánnak a parlamenti eseményekről táviratban adott tájékoztatójára a királyi kabinetirodából már december 13-án este tíz órakor megérkezett a válasz. A kabinetiroda számjeles távirata szerint: „O apostoli felsége érdeklődéssel vette tudomásul Excellenciád távirati jelentését, és teljes mértékben jóváhagyja eljárását. Őfelsége reméli a szavatossági nyilatkozat és az újonc törvény javaslatának még ezen az országgyűlésen tartós szívósággal való keresztülvitelét, mindenesetre azonban felhatalmazást ad Excellenciádnak az országgyűlés feloszlatásának elrendelésére.”876 A szövetkezett ellenzék ellenőrző bizottsága este hat órakor tartotta ülését, ahol Kossuth Ferenc legelőször cáfolta az a hírt, hogy „ami ma a képviselőházban az ellenzék részéről történt, előre lett volna készítve”, majd felkérte Eötvös Károlyt egy újabb „mani- fesztum” elkészítésére.877 Az újságokban megjelentetett kiáltványban a parlamenti eseményeket azzal magyarázták, hogy: „Igazunk és kötelességünk volt az erőszak szegődvényeseit legalább a tanácskozó teremből eltávolítani. Kötelességünket teljesítettük.” Ezt követően arról tájékoztattak, hogy megtorolták Tisza és Perczel bűnös cselekedetét, és a követendő alapelveket rögzítették, mely szerint: „mi maradunk az alkotmányos küzdelem mezején. Hívek a királyhoz és igaz hű fiai nemzetünknek. Gonosztevők nem lehetnek királyunk hű tanácsosai s nemzetünk becsületes kormányzói.”878 A Szabadelvű Párt vezetői 1904. december 13-án este újabb értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy másnap békés eszközökkel igyekeznek elérni az ülés megtartását. Ennek érdekében a beteget jelentő Perczel Dezső helyett a házelnöki teendőket Jakabffy Imre alelnökre bízták, és a parlamenti őrséget is szolgálaton kívülre helyezték. Ezzel szemben az ellenzéki képviselők valamiféle erőszakos lépéstől tartottak, mert december 14-én hajnalban Polónyi Géza vezetésével képviselők és újságírók riasztották fel az alvó honatyákat azzal a hírrel, hogy reggel hat órára mindenki legyen a parlamentben, mert a kormány erre az időpontra ülést hívott össze. A szervezők az éjszaka közepén a takarítók által kivilágított Lloyd-klub ablakait látva arra gyanakodtak, hogy a termekben a kormánypárt tagjai a reggeli puccsra készülődnek. Reggel hat órára mintegy ötven ellenzéki képviselő, ki gyalog, ki hintón érkezett meg az országház elé, amelynek zárt 875 Egyetértés, 1904. december 14. A Szabadelvű Párt értekezlete. Továbbá: OSZK Kézirattára Quart. Hung. 2955. Berzeviczy, 1903-1905. 85-86. - Tisza István a parlamentben történteket közönséges bűnténynek minősítette. Az igazságügyminiszter, a koronaügyész és a budapesti főügyész döntése alapján december 14-én bírósági helyszíni szemlét tartottak a parlamentben. A erőszakos cselekményeknek nem lettek jogi következményeik. 876 MREZSLT 44/a. f. Tisza iratok 2. cs. 8. t. 67. Ferenc József távirata Tisza István részére. 1904. december 13. 877 Egyetértés, 1904. december 14. Az ellenzék akciója.; Eötvös, 1909. 225-227. 878 Egyetértés, 1904. december 14. Honfitársaink! 233