Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - A házszabályok módosítása

Szemere Miklós.850 A Rátóton tartózkodó Széli Kálmán 1904. november 21-én tájékoz­tatta a sajtót arról, hogy kilép a Szabadelvű Pártból és lemond a mandátumáról.85' Az el­lenzéki politikusok jóslata szerint legalább harminc főre volt tehető azoknak a képvise­lőknek száma, akik elhagyni készültek a kormánypártot. A király bizalmasaként és a Szabadelvű Párt vezető politikusaként számon tartott Andrássy Gyula 1904. november 23-án, választóihoz írt nyílt levelében így indokolta ki­lépését a pártból: „Akarom a házszabályok módosítását, de csak azon az úton, amelyen kötelező jogszabályokat módosítani lehet és szabad. [...] Az ilyen politikát, mely a jog­rend épségét megsérti és gyakorlati eredményt nem ígér, nem követhetem. Ezért lép­tem ki a pártból. Mondhatom, lelkiismeretem űzött ki onnan.”852 A szerző a népi akarat­ra hivatkozó Tisza Istvánnal szemben leszögezte, hogy „csak a képviselőház dönthet sa­ját házszabályainak ügyében, nem pedig a választóközönség”. Hasonló módon tudatta elhatározását a választóival Széli Kálmán is, aki a szentgotthárdiakhoz írt nyílt levelében Tisza István eljárásáról így nyilatkozott: „A házszabályok módosítását ugyan régóta szükségesnek tartom, de ennek úgy kell megtörténnie, hogy a szólásszabadság alkotmá­nyos nagy kincse ne legyen föláldozva. [...] Nem szabad megsemmisíteni a parlament el­lenőrzési képességét és az abban rejlő nemzeti erőt, melyre még az országnak szüksége le­het. [...] a Ház minden határozata csak a fönnálló szabályok szerint keletkezhetik, amely határozat ettől eltérően jön létre, az egyenes és erőszakos megsértése a törvényesen fennálló jogszabályoknak.”853 Lényegében tehát mindketten szükségesnek tartották a házszabályok módosítását, de csak a törvényes keretek között. Az ellenzéki politikusokhoz csatlakozó budapesti egyetemisták 1904. november 21-én megválasztották az úgynevezett harmincas végrehajtó bizottságot, és másnap dél­előttre összejövetelt szerveztek. Az egyetem épületébe tervezett gyűlésen a kormánnyal szolidaritást vállaló professzorok ellen kívántak tüntetni. Az egyetemre érkező ifjak zár­va találták a főkaput, mert a rektor így kívánta megakadályozni, hogy a tanulók a tágas aulában találkozzanak. Ezért a hallgatók - az igazoltatást követően - csak a Szerb-utcai oldalsó bejáraton mehettek be az egyetem épületébe, ahol végül is a folyóson gyülekez­tek. A folyóson tartózkodó és pfujoló mintegy háromszáz egyetemista a kereskedelmi és váltójogot előadó, volt államtitkár Nagy Ferencet tartóztatta fel, aki csak a teremszolgák segítségével tudott eljutni a tanórát bojkottálók között az előadóterembe. A diákok hason­lóan jártak el Láng Lajos, volt kereskedelemügyi miniszter előadása előtt is. Ezek után az 8jo Egyetértés, 1904. november 20. A Tisza pártja szétzüllik. 851 Egyetértés, 1904. november 22. A rátóti bölcs. 852 Egyetértés, 1904. november 24. Andrássy nyílt levele. (Továbbá: Az Újság, 1904. november 24. és Néppárt, 1904. december 3. A politikai események.) - Pethő Sándor Andrássyt méltatva erről így ír: „Andrássy szintén eh'télte és megvetette az obstrukciót, csakhogy nem tüneti betegségnek, hevenykórnak tekintet­te, hanem mély szervi baj kiütközésének. A kisebbségi obstrukció szerinte egyszerű visszahatása volt an­nak a súlyos betegségnek, amelyet a többségi korrupció, a kormányerőszak és a mesterséges parlamentiz­mus bacilusai okoztak.” (Pethő, 1924. 9.) 853 Egyetértés, 1904. november 26. A szentgotthárdi választókhoz.; Néppárt, 1904. december 3. A politikai események.; MREZSLT 44/a. f. Tisza iratok 2. cs. 8. t. 141. Széli Kálmán nyílt levele a szentgotthárdi választóihoz. 1904. november 23. - Széli továbbiakra nézve leszögezte: „Az ellenzékhez csatlakozni nem fogok. Egész politikai pályafutásom alatt vallott elveim választanak el tóle. Elválaszt az ellenzéknek állás- foglalása és harcmodora is; elválaszt az a törekvése, amellyel a koronát vonja be e nagy küzdelembe, mert ezzel alkotmányunk egyik alaptételét sérti meg.” 227

Next

/
Oldalképek
Tartalom