Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - A házszabályok módosítása

egyetemisták képviselői felvették a kapcsolatot az ellenzéki koahcióval annak érdekében, hogy a 1904. november 27-ére tervezett népgyűlés szervezésében részt vegyenek.854

A szövetkezett ellenzék végrehajtó bizottságának programjában legfontosabb feladatként a népgyűlések rendezése mellett az esetleges választásokra való felkészülés szerepelt. Rövid idő alatt megszervezték, hogy képviselőik végigjárták a vidéki nagyvárosokat és felkészítették a kormány elleni megmozdulások szervezőit. A vidékről visszatértek az összes ellenzéki párt vezetőjének jelenlétében 1904. november 24-én délelőtt a Függetlenségi Párt irodájában számoltak be a kerületükben szerzett tapasztalataikról. A tanácskozást az Egyetértés napilap a november 26-án megjelent számában röviden így jellemezte: „Kormányképes ellenzék”. Az országos tiltakozás nyitányaként az 1904. november 27-én megtartott budapesti tiltakozó gyűlés szolgált, ahol a zsúfolásig megtelt Vigadóban vezető szónokként Kossuth Ferenc és Apponyi Albert mondott beszédet. Ezt követően az utcára vonuló, mintegy 20 ezer főre nőtt tömeg a Függetlenségi Pártkor elé vonult, ahol hallgatóság előtt több ellenzéki politikus, valamint az egyetemisták képviselője tartott nagysikerű beszédet.855 A gyűlésen elfogadott határozati javaslat a november 18-ai merénylet elítélését követően kimondta: „Állítsák helyre az alkotmány teljes épségét, és szélesítsék ki az alkotmány alapjait. Kezdjék a választói jog gyökeres reformját a nemzet széles rétegeire való kiterjesztésével, hogy nemzetünk még szervezettebben még nagyobb erővel védekezhessék az önkény merényletei ellen.”85

A budapesti megmozdulással egy időben tizenegy vidéki városban „Tisza merényletét” elítélő népgyűlést tartottak.857 A jól működő központosított irányításra példa: december 4-én a Tasnádon tartandó népgyűlésre készülve a rendezőknek Kossuth Ferenc az alábbi intenciót küldte: „Meg kell jegyeznem, hogy a kerület képviselője Szemere Miklós, aki a kormány hallatlan erőszaka miatt a pártból kilépett, mely elismerésre méltó, hazafias cselekedet volt, így a jelen alkalommal figyelmet kell fordítani arra, hogy a tiltakozás éle Szemerét ne érintse, mert ezzel elriasztanánk másokat is a kormánypártból való kilépéstől. Jelenleg az erőszakról, s annak kiszámíthatatlan veszélyéről kell beszélni.”858

Az ellenzéki támadások ellensúlyozása érdekében Tisza István is igyekezett politikai nézeteit minél szélesebb körben elfogadtatni. Esőként a Vigadóban 1904. november

20-án, vasárnap délelőtt megtartott gyűlés kínált ilyen lehetőséget, ahol a miniszterelnök a budapesti nagypolgárság előtt így nyilatkozott a parlamentben történtekről: „a

854 Egyetértés, 1904. november 23. Az ifjúság tüntetése. - Tisza István fontosnak tartotta, hogy november 27-én a fővárosban tartózkodjon. Ezért arra kérte a külügyminisztert, hogy a Németországgal kötendő kereskedelmi szerződésről a tárgyalásokat november 28-án délután tartsák meg, mert korábban nem utazhat Bécsbe. (MREZSLT 44/a. f. Tisza iratok 2. cs. 8. t. 73. Tisza István miniszterelnök levele Gofuchowski külügyminiszter részére. 1904. november 23.)

855 Néppárt, 1904. december 3. Budapest az alkotmánydprás ellen. - A szónokok között volt: Vázsonyi Vilmos, Hock János, Thaly Kálmán, gróf Batthyányi Tivadar, gróf Zichy Aladár, Lukács János, Holló Lajos, az egyetemi ifjúság nevében pedig Melha Tibor. Az egyetemi tüntetések és a rendőrökkel való összetűzések miatt 1904. november 30-án az egyetemi tanács bizonytalan időre bezárta az intézményt.

856 Egyetértés, 1904. november 28. A határozati javaslat.

857 Az ellenzék az alábbi helységekben szervezett népgyűlést: Szeged, Kaposvár, Sárospatak, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Kistelek, Dabas, Makó, Bácsmonostor, Nagylak, Szoboszló. Ezekben a városokban az ellenzéki pártok országgyűlési képviselői tartottak beszédet.

8j8 OSZK Kézirattári Növedéknapló, 1957. 10. Kossuth Ferenc levele a tasnádi népgyűlés szervezőjéhez. 1904. december 2.

228