Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - A Hadügyminisztérium költségvetésének elfogadása
I kívüli előléptetésben részesült.776 A vasutasok felemelt fizetését 1904. augusztus elsejével folyósították, és ugyanezen a napon kapták kézhez az alkalmazottak az előléptetési és kinevezési okiratokat is. A munkabeszüntetés következtében összesen 1600 vasúti alkalmazott ellen indult meg büntető eljárás, de csak három - köztörvénybe ütköző - ügyben született elmarasztaló ítélet. Fejérváry Géza miniszterelnök kérésére az uralkodó 1905. szeptember 26-án kegyelemben részesítette a sztrájkban részt vevő vasutasokat.777 A Hadügyminisztérium költségvetésének elfogadása A Budapesten, 1904. május 5-én tartott közös minisztertanácsi ülésen a delegációk elé terjesztendő javaslatokat készítették elő. Az áprilisban megjelentek részvételével megtartott ülésen az 1904. május 2-án Budapestre érkező uralkodó töltötte be az elnöki tisztet.778 A közös Hadügyminisztérium előterjesztése alapján a hadsereg és haditengerészet 1904. és 1905. évi rendkívüli hiteléről, mindkét honvédség tüzérségének fejlesztéséről, valamint a delegációk összehívásának időpontjáról tanácskoztak. A megbeszélésen Pitreich közös hadügyminiszter a hadsereg harcképességének nemzetközi szintre emelése érdekében a felszerelések kiegészítését és modern eszközök beszerzését kérte. A katonai beruházások szükségességét a pénzügyminiszterek sem vitatták, de felhívták a figyelmet arra, hogy a két állam pénzügyi helyzete, az államháztartás egyensúlyban tartásának igénye a hadügyi kiadások terén is korlátokat szab. A résztvevők kompromisszumos javaslata szerint a közös hadsereg beruházásait a két állam a kvótának megfelelő arányban kölcsönök felvételével fedezi. Ezek a kiadások az állami költségvetést nem terhelik és a kölcsön törlesztéséhez szükséges összeg a közös kiadások beszerzési rovatán évente rendelkezésre áll. A sajtóban megjelent hírek szerint a közös minisztertanácson olyan mértékű, több évre áthúzódó katonai fejlesztésekről állapodtak meg, amelynek költsége elérte a 163 millió koronát. Kossuth Ferenc vezércikkében az államháztartás egyensúlya elleni merényletnek nevezte ezt a tervet, és különösen a tábori tüzérség fejlesztésére szánt 88 millió koronát tartotta nagyon magas összegnek.779 A magyar delegáció 1904. május 14-én délután hat órakor tartotta meg alakuló ülését, választotta meg ún. tisztikarát és az albizottságok tagjait. Az ülésen a közös kormány részéről Pitreich közös hadügyminiszter, Burián István közös pénzügyminiszter, Goluchowski közös külügyminiszter, Spaun admirális, Tisza István magyar miniszter- elnök és Nyíri Sándor honvédelmi miniszter jelent meg. Az ülést Harkányi Frigyes korelnök nyitotta meg és Széli Kálmán elnök székfoglaló beszédében az előttük álló feladatokat az alábbiak szerint foglalta össze: „A közös védelem terén, amelyről gondoskodni nekünk kell, amelynek költségeit ennek a bizottságnak kell megállapítania, az országos bizottság azt hiszem meg fogja ajánlani azokat az eszközöket, amelyeket a Monarchia és Magyarország biztonsága érdekében múlhatatlanul szükségesnek tart és amelyekről úgy 776 Egyetértés, 1904. július 21. A vasutas-kérdés. 777 MNL OL К 26-1904-ХЫ-1967. Lányi Bertalan igazságügy-miniszter felterjesztése Fejérváry Géza miniszterelnök részére. 1905. október 2. 778 Somogyi, 1991.1904. május 5.390-407. 779 Egyetértés, 1904. május 15. A merénylet. 209
